S hűvösre koptatott rideg kövén
Okos mérmű diktálja versét
Egy csöppnyi csönd,
Ifjonti szertelenség
Megfejthetetlen gótikus talány
Színlelt erény,
Műfű-utcalány,
Szekreteres szecis karácsony
A farácson féllábú gólya
És Tarpay címadó fenyőrigója.
Holdhintás ringlispíl asszonáncok,
Körhintára ültetett románcok,
Éjfélutáni cyber-csend
Néma hegedűje,
Ütemhangsúlyos
Jajdulások
Kisikló hiánybetűje,
Esélyfüggönyök
Szomorkás cérna-tüllje,
Nincsen-virág hulló hajtása:
Mirian elfúló sóhajtása.
Csend.
Feslett angyalok
Festett zenéje,
Filterszerelmek
Túlhajszolt szenvedélye,
Emlékkönyv-könnyek
Nekifeszülve
Cinkos közönynek,
Egyhangú
Spiáter harangok,
Hálátlan hálás,
Hálás jólhangzó rangok,
Halott fűz rügyező ága,
Eda világa.
Csendes éj után
Talányos hajnal,
Csengettyűszó,
Erdős halihó.
Tollkabátos kis fenyőrigó.
Apró seb,
Mi annyiszor bevérzett:
Honleányi
Hófehér önérzet
Szerény fülkében térdeplő
Madonna
Jászlában
Szerelme,
Pénze gondja.
Vészharang kell végül,
Hogy megérje
Tintát venni fel
A Tollhegyére.
Hiátusokból
Előfaragott
Balsafabordás
Könnyű kártusok,
Megreccsenő
Sorsoppozíciók,
Szájharmonikára írt fugák,
Halcsontfűzős
Játékorgiák,
Tékozolt virágból
Száraz koszorú,
Átvészelhető
Könnyed ború,
Díszdoboz,
Mely nem csukódik be
Klaffra,
A Mafla.
Kihűlt viharra
Rá-ráreccsenő,
Komolypalánkú,
Vén szárazdokkos
Okos
Muházva
Ázva
Új rétegekkel
Régi vázra
Sajátmagával parolázva
Hiányjegyzékét összeírta:
Árboca bírta
Szemét kisírta
De a vitorla
A Vitorla
Valami nagy nádasba porla.
Sok darabból álló
Krétakészlet,
Óriáskörképből
Furcsa részlet,
Sziréna
Ami elenyészett.
Hangcsík nélkül
Vetített
Filmek álma,
Útvesztő,
Sötétben fel-fel villanós.
A bölcs világból itt ragadt
Janos.
Kovácsszögekkel
Felszögezve,
Ősanyagból tűz általnyúlva
V-varrat fényétől megvakulva,
A falra vaslétrát hazudva,
Felmászik
Minden este újra
Kemény
Kohók
Kéményén keresztül
Lelke valami másra rezdül.
Kalapácstól kemény a karja,
Esténként másképp akarja.
Lágy,
Virágos
Inda hinta,
Mesélő erdő
Labirintja,
Lányszívekből csepp öröm,
Isten áldjon
Mészölyöm.
Költött varázsban
Kő között,
Sztalagmitokba költözött
Cseppkősorsú
Csontokon,
Gótikus
Csont csoportokon,
Keresztül
Életen
Halálon,
Árnyéktalan,
Zenétlen bálon,
Kőszárnyú
Könnyed repülésben,
Átélve,
Félve,
Halva mégsem,
Ahol sejtelmes, kék a tó,
Kékruhás Kopogtató
Kétujjnyival
A borzalom fölött,
Elköltözött
Helyén egy új divatnak,
Sátánfejű
Új mestert
Avatnak.
Félelemből
Mintázott
Plasztikákból,
Vérből kivont
Kevéske sóból,
Sikoltó viviszekcióból,
Hagyományból és unikumból
Szellemi narkotikumból
Rafináltan,
Talán
Tanultan,
Alkimistákhoz elvonultan
Szellős szubtrópus jogán
Sütkérezik a
Leguán
Télen,
Ha lékből halászol,
Ennyi,
Mit a lék eléd kirak:
Farkát csapkodó
Emlékirat.
AMF - Hozzászólások:
Dátum: 2009-03-03 18:30:25 -- írta: Edafelicia Ehhez a műhöz még nem érkezett hozzászólás. Talán majd te most... |
| Dátum: 2009-03-03 19:33:53 -- írta: Ivan Hatásos képek vonulnak fel. Megragadott. Ha jól értelmeztem, akkor ez az, amit én is látok magam körül, vagy legalábbis hasonlót. Viszont a szájharmonikánál kicsit megütköztem, mivel a sorok egy banális, komolytalan hangszerként kezelik, jelképezve az értékvesztettséget. Nagy mesterei vannak e hangszernek mind a blues, mind a dzsessz terén, és nem gondolnám alávetettnek, sőt. Lehetséges, hogy félreértelmeztem valamit, és szó sincs ilyesmiről a műben. Elfogultságom is közrejátszott, elnézést a szőrszálhasogatásért!:) Üdvözlettel, Iván |
| Dátum: 2009-03-03 19:47:21 -- írta: tollhegy Kedves, baráti szavak kapaszkodtak meg a léken, s ma este, néma rianás szaladt végig az AMF jegén... Köszönöm, hogy része lettem! Szerető tisztelettel: Marianna |
| Dátum: 2009-03-03 20:27:47 -- írta: janos Meg-LÉK-eltem hosszú versedet, ezért az én nevem KÁRTUSKERETBE nen kerülhet! Azt hiszem évszakokról írtál tán... de ne vedd szívedre handabandám! ˝Hajnal Spiáter harangok, Csendes éj után Talányos hajnal, Csengettyűszó, Reggel A rózsaablakon átszúr a fény, Esélyfüggönyök Szomorkás cérna-tüllje Egyhangú Délelőtt Balsafabordás Könnyű kártusok, Szájharmonikára írt fugák, Délután Új rétegekkel Régi vázra Sajátmagával parolázva Múltlátogatás estefele Sok darabból álló Krétakészlet, Óriáskörképből Furcsa részlet, Este Kéményén keresztül Lelke valami másra rezdül. Esténként másképp akarja. Késő este Zenétlen bálon, Kőszárnyú Könnyed repülésben, Átélve, Félve, Halva mégsem, Éjjel-éjfélkor Sátánfejű Új mestert Avatnak. Félelemből Mintázott Plasztikákból, Vérből kivont Kevéske sóból, Sikoltó viviszekcióból...˝ Szuper a műved, ha a 90 %-os értési indexxel ezt írhatom... Üdv. János |
| Dátum: 2009-03-03 22:28:00 -- írta: Debatter ˝Ha lékből halászol,...˝ Igen, őket érdemes, jó, és öröm kifogni. Újra rádcsudálkoztam!:) Nagyon tetszik. |
| Dátum: 2009-03-04 01:05:53 -- írta: mafla Csak ámulok és bámulok! Hihetetlen vagy!! Nagyon jó lett, s milyen különleges!? Köszönöm, hogy megversiztél. Minden igaz rám! Egy kis irónia belefér mindenkinél! Remekeltél, kedves tonibacsim! Szeretettel Mariann |
| Dátum: 2009-03-04 06:57:09 -- írta: Lemli.Rozsi Pörög az agyad mint a motolla, node mivel működik a motorja? Környezetbarát?:) A hetedik verszakod tetszett a legjobban. Grat. Rózsi |
| Dátum: 2009-03-04 19:32:14 -- írta: vitorla Köszönöm szépen!:) Jól írtál s jót!:)) Engedd meg, hogy viszont emlékezzek egy pár sorral, ami nem tartalmaz semmi lényegest!:))) Kékfestő meséket fest Ő Festői színekkel, esdő Árnyék másoló, titok vallató Hadd legyen Néked írva Erre a virtuális papírra Tolladból sír a mindig kevés Így szép a Rád emlékezés Olvassa ezt akárki Mi szeretünk mind, Tónibácsi! Barátsággal ölellek! Vitorla |
| Dátum: 2009-03-10 18:08:48 -- írta: Tarpay ˝A rózsaablakon átszúr a fény...˝ Ezt én csak a Tökön termett búzánk zsámbéki malomba átszekerező apám, s volt-lovaink szemében látom. ... magamban... |
| Dátum: 2009-03-17 19:44:02 -- írta: nyilas Szia tonibácsi! Minden vonatkozásában remek, nem mű. Gratolálok! Szeretettel meg...: nyilas |
| Dátum: 2009-03-17 19:44:43 -- írta: A-ny Tonibácsi jégre pattan, fakutyázik tagtársakkal szertelen parolázik minő versike min ő nőt, férfit csokorba szedve, s közben a jeget hevesen egyre csak szelve minden apró AMF mozzanatra emlékezve... hódító tekinteteket bekebelezve :) gratula: a-ny |
| Dátum: 2009-04-02 20:30:14 -- írta: csataloo Ha nem ragasztanának annyira földhöz (egészségesen) a látomások, a hitt igazságok kedves meséje mind lehetne egy egy szobor, zarándokhely, s a versed felirat: Rue ˝eziselszaladt élet tükre csak itten˝ bronzból, mészkőszobrok talapzatán, túrista számláló, szép, okos szerkezet... |
| Dátum: 2009-04-02 21:01:36 -- írta: tonibacsi Meghatódtam A-nyácska hidd el, Hogy megtiszteltél Rímeiddel, S egy rövidke pillanatra Felugrottál Az AMF -vonatra. Megy fütyülve füstbe˝ gőzbe˝ Nyíllövést is megelőzve. Robogása féktelen, Körpályája végtelen, Az utasok integetnek, Csókot dobnak És szeretnek. Én mondom ezt A vén eretnek. |
| Dátum: 2009-04-02 21:04:14 -- írta: tonibacsi Köszönöm a megtisztelő figyelmed! |
| Dátum: 2009-04-03 17:18:30 -- írta: Janik Emlék a múlt, jövőbe néző szemének Lék valahol, de az felettünk, Ezrelék, század, Huszonegyedik század. A mozgólépcsőnél megállt. Csoda, ha a nulla lázad, S ha semmit kap, a láz ad plusz erőt. Tisztelettel: Jánik |
| Dátum: 2009-04-03 21:07:51 -- írta: tonibacsi Igazad van! Az ad van- Dál választ, Ki akar, Ki a kar erejére Sose számol, Ámol nekem nem számol Á-moll is lehet, vagy Á-dur, Fogadj el nagyapádul! |
| Dátum: 2009-04-14 14:59:13 -- írta: csucsor hát, olvastam már öntől jobbat is, de Gratulálok, Csucsor |
| Dátum: 2009-04-18 21:16:54 -- írta: Aysa Nagyon jó vers A rózsaablakon átszúr a fény, S hűvösre koptatott rideg kövén Okos mérmű diktálja versét Egy csöppnyi csönd, Ifjonti szertelenség Megfejthetetlen gótikus talány Színlelt erény, Műfű-utcalány, Szekreteres szecis karácsony A farácson féllábú gólya És Tarpay címadó fenyőrigója. |
| Dátum: 2009-04-19 18:59:59 -- írta: tonibacsi Kössz! |
| Dátum: 2009-08-29 12:27:19 -- írta: matteo Jók a képek, mélyek. Tiszteletem itt hagynám. |
| Dátum: 2009-08-29 13:05:05 -- írta: tonibacsi Erre a szellemes HSz.-re még nem írtam választ. Rá kellett készülnöm. Puszta kézzel Kiállít meg szágildó villamost? Talán majd te most... Vécécsészéröl ki mossa le a fost? Talán majd te most... Ki szánja meg a szűz lakatost? Talán majd te most... Szánt szándékkal ki gyűjt haragost? Talán majd te most... |
| Dátum: 2009-08-29 13:10:02 -- írta: tonibacsi Örültem! Ez a vers AMF-es kollégáknak áldoz egy-egy versszakot. Hogy találók-e nem tudom... Majd meglátod. Barátsággal: tb. |
| Dátum: 2009-08-29 16:01:04 -- írta: Edafelicia Szellemes helyett szánalmas? Talán, Te most! A helyesírási hibákra figyelj oda. |
| Dátum: 2009-11-25 10:12:24 -- írta: Bari :) Eda és Leguan a legérthetőbb számomra.;) De a többi is nagyon nagyon érdekes. Bevillanó képek, diavetítések, s a rések... |
| Dátum: 2009-11-25 10:58:05 -- írta: tonibacsi Kétszer ugyanabba az AMF-be belépni nem lehet. De könnyen lehet, hogy egyszer sem... (Hérakleitosz úgy tekintett saját magára, mint aki e világ felépítésével kapcsolatban olyasmiket is tud, amit a többi ember nem. Továbbá azt is elpanaszolja, hogy hiába akarja megosztani ezt a tudást, a többségnek nem sikerül felismernie az igazságot...) És köszönöm az olvasást! Ölel: tb. |
