a szív a sárba folyt,
minek loholni körre kört,
a lényeg ennyi volt.
Akihez szólni kellene,
az béna, vak, süket,
a cyber tér torz szelleme
elrejti testüket.
Hiába kezdünk új lapot,
az irka már üres,
a sok remény elballagott,
a könyv szamárfüles,
a vége főcím jön legott,
mert elfárad, ki rest!
