2014. június 26.

Mala

a szivárványszínbe jajduló
csakrák fölött kihunyt a fény.
a vigyázó szem
végérvényesen lehuny
érvénytelen
az ománi padme hum
a vásznakról a vágtató színek
leporlanak
füstölők hideg ködébe vész
egy távozó alak
minden átfolyik az álomfogó lyukán
az élet pulzusán
megáll a csend
a mount mckilnley
egész más alakba
visszamászik a levelezőlapra
s mint egy molyrágta régi párna
a fotel mögé csúszik az égi prána
meditálni próbál a semmi
belecsenni
az enyészetbe
kiszáradt mázatlan
hamis szerelempénzeket
csempészeket
serpákat
fogadni
hasztalan
Szétmálló malák
gurulnak szét a porba
egy kihűlt gitárakkordba
belefullad
a hitetlen este
érvényét vesztve
mint egy hideg akolból
száraz por hullik ki
a csillagokból




2014. június 9.

Óda egy villamosjegyhez


Lyukas kis fecni
vigyázok rád,
kilenc megálló.
Zsebem melegét
meg kell hogy szokjad.
A megafon bármit gagyoghat:
"Örs vezér tere…"
Gyere!
"Pillangó utca"
Trópusi lepkék, azúr és türkiz
csillámló szárnnyal hangtalanul
legyeznek hűs meséket.
Most ezt a kéket
tengerre váltjuk
Látod-e?
Égei-tengeri dús szigetek közt
dönget a metró.
Messziről integetünk,
hisz a csónakot űzi a bóra.
Hogyha kívánod,
Tílosz kis szigetén kikötünk még,
s bougainvillea közt heverészhetsz
nászi lugasban.
Gránátalma levével
nedvesítem puha ajkad,
s mellbimbód közepére
kagylókból teszek éket.
Kagylókból iszom
én is a drága nedűdet,
s várom, hogy mi jön össze
a dúslevű daktilusokból.
Bőrödön izgul a fény
és élvez a kvarcszemű nappal,
rőt szerelemsugarakkal
Készül a nászra az este.
Lábad imádja a nagyszerű,
sóshabú Égei-tenger,
Karcsú bokádon lüktet a szép kicsi ér.

"Batthyányi-tér…"
Most már mehetsz.

2014. június 6.

Álomsmasszer

Máról,
Holnapra sikkad
Lassan az este.
Ezt már a holnapi nap
Rezsijére virrasztom.
Nem jön az álom,
Régi meséket
Csócsálok szanaszét,
Míg foszlik a száluk.
Asszonyi furfang
Őrzi bezárva
Kibomlani kész
Álom-szüzsék
Elfekvő maradékát.
Lustul a csend,
Forgószínpadaim kerekét
Megmerevíti a rozsda.
Támad a gondfogú másnap,
Hűs kutyahúgy szag
Somfordál odakint,
Míg hetvenhét paripám van
Véznatakarmányú
Jászlak alatt
Bekötözve,
Karikával,
Lánccal,
Vas kelevézzel.
Álom nélküli csend.
Ötven hertz
Zakatol valahol,
S csillaghullató
Kék szárnyukat
Magukra csukják
Az érvénytelenné
Meztelenített
Reményfutamok.