Semmi

A semmi ága is letört,
a szív a sárba folyt,
minek loholni körre kört,
a lényeg ennyi volt.

Akihez szólni kellene,
az béna, vak, süket,
a cyber tér torz szelleme
elrejti testüket.

Hiába kezdünk új lapot,
az irka már üres,
a sok remény elballagott,

a könyv szamárfüles,
a vége főcím jön legott,
mert elfárad, ki rest!

Bárdolatlan

Sok lány kérdi meg - csak úgy
A nagy költő nyomán:
Öregfiú mit ér neked
A velszi tartomány?
Látszik, hogy nem vagy ifjú bárd,
Gondold meg, mit felelsz!
Dekoltázsunkba hogyha nyúlsz,
Hegy-völgyet benne lelsz.
A mellünk nem csak arra jó,
Hogy játsszon véle Sire!
Esténként a gyermekünk
Ha éhes rajta sír.
A csók az nálunk extra szám,
Hát jól gondolja meg,
Ám az se gond, ha nem fiú
Nagyon sok csaj meleg.
Vanessa csókja kapható
S a segge is kerek,
Ha előkapja melleit,
Még nézni is tereh.
Dorothy szája virtuóz
Fagotton, harsonán.
Öregfiú! Mit ér neked
A velszi tartomány?

2018

Csókazaj

Egy kósza ötlet keresztülsuhan,
Keresni kell a szemed mély színét
Nem azt az otthonkában flangáló spinét
De a Covent Garden kurva messze van.
A csókazajban jól érzem magam,
Csak bámulom, hogy kóricál a nép
Minden alma, körte tiszta szép,
Kár hogy nincsen egy büdös vasam.
Egy vagyont fizetnék csókodért,
(A hangodat már úgyis elfeledtem)
Te az voltál, ki minden jóhoz ért,
Boldogok lehettünk volna ketten,
Bár fingom sincsen, hogy vajon miért,
Nem volt nő, kit ennyire szerettem.

Hajnal

haldokló madaramról lefeslettek a szárnyak
ne bújj el a hajnal kérgéről majd csak lefejtelek…
magaddal vitted a jövő tükörképét
már az sincs
árvára gömbölyödött a csendünk, vagy csak az én csendem
én csak festem a tavaszt a színeket az illatokat
sysley
pissarro
cezanne tavaszát
nem az enyémet
a zuhanást még tanulni kell…
minden mássá lett
örök és visszafordíthatatlan semmivé
térdre ereszkedik bennem a semmi
magaddal vitted a pulzáló végtelent megállt az életkurzor
csak semmi dráma
lesminkel és hazamegy minden lázrózsás statiszta
függönyöst kértek
az előadásnak vége
szemünkben megfejthetetlen reménylakatok
a megoldás belefagyott a macskavízbe…

függönyt rángatnak a jegyszedők
jön a végefőcím
recsegnek a döglött kukoricák
menni kell
cáfolhatatlan züllött eső esik
a szél elenged
elenged a ragasztás az összeragasztott
szép színű álmon
nincs tovább ez már a hajnal
minden álmodás
jéghideg ébredésbe kerül

a kézcsókkal nem érünk semmit
intsünk csak pát
nem egymásnak
minden maradék esélynek
minden tréfáért meg kell fizetni
van hogy keményen

Mátkáló vasárnap

Vasárnap is lehetne holnap,
frisskötényes mátkáló vasárnap,
s talán-talán a világosságot is megérné
visszaperelni.
Komatálamon maradékok
(minden megmaradt):
hasas asszony tejecskéje,
harminchat bőved estéje,
negyven szöszlopó kaláka,
asszonyom buba kalácsa,
halott anyám pompapénze,
halott apám jussa, része,
házam ebül gyütt szerdéke,
öt mesterség sok terméke.
Lehetne akár Úr napja,
pásztormisét celebrálva.
Kántorböjt szerdáján tilos csókot adni,
de lehetne a babonánk napja…
mondjuk csütörtök:
áldott áldozó csütörtök,
el ne váltsa majd az ördög,
éjszakába felejtkezve,
lazsnak nélkül szeretkezve,
ahogy lelkemet betöltöd,
terhedre lesz hosszú böjtöd,
édes Jézus légy vendégünk,
áldj meg minket, aztán végünk.

Örs

Nagyon sok kedvesem lakott az Örs vezér terén,

S mindig kifordult medriből a nagyszerű merény.
Sokáig vártam tétlenül a metróház mögött,
Láttam, a varjú hogy visz el egy fél galambdögöt.

Olyannak éreztem magam, mint egy részeg kobold,
A minderwertigkeitsgefühl a mellemen dobolt…
„Fiattalúr, egy ezresér leszophatom magát”
Orromban hordom, mint a szőrt, az Örs vezér szagát.

Szeretni szinte fontosabb, mint dugni egy nagyot,
Ha bárki csak szeretni hív, azonnal ott vagyok.
Óriási tőkét hord a szív, a testiség kamat,

Nagyon jó hogyha istenít, ki szopja farkamat.
Már régesrégen itt lakom, egy jéghideg hegyen.
Seperc alatt megoldható, hogy istennő legyen.

Solymárra tegnap beszökött a gőz

Solymárra tegnap beszökött a gőz,
Fű, fa bokor egy se meztelen,
Nyüszítek a paplanom alatt,
Ez az én telem.

Leskelődök a kályha felé
Égnek e még rőzsedarabok
Legyezni kéne, legyen bíborabb
De ez a tűz halott.

Figyelj csak rám! Súgok valamit.
(aki hallotta beleremegett)
Miniszterek, ti vagytok a púpom,
Tele van a tököm veletek!

Hogy baszna már a villám belé!
Lássam, ahogy füstölve szalad.
Ne kérdezz rá, ködösít csupán
Ez a sok valag.