Hajnal

haldokló madaramról lefeslettek a szárnyak
ne bújj el a hajnal kérgéről majd csak lefejtelek…
magaddal vitted a jövő tükörképét
már az sincs
árvára gömbölyödött a csendünk, vagy csak az én csendem
én csak festem a tavaszt a színeket az illatokat
sysley
pissarro
cezanne tavaszát
nem az enyémet
a zuhanást még tanulni kell…
minden mássá lett
örök és visszafordíthatatlan semmivé
térdre ereszkedik bennem a semmi
magaddal vitted a pulzáló végtelent megállt az életkurzor
csak semmi dráma
lesminkel és hazamegy minden lázrózsás statiszta
függönyöst kértek
az előadásnak vége
szemünkben megfejthetetlen reménylakatok
a megoldás belefagyott a macskavízbe…

függönyt rángatnak a jegyszedők
jön a végefőcím
recsegnek a döglött kukoricák
menni kell
cáfolhatatlan züllött eső esik
a szél elenged
elenged a ragasztás az összeragasztott
szép színű álmon
nincs tovább ez már a hajnal
minden álmodás
jéghideg ébredésbe kerül

a kézcsókkal nem érünk semmit
intsünk csak pát
nem egymásnak
minden maradék esélynek
minden tréfáért meg kell fizetni
van hogy keményen