"A most hatalma"

Elfáradtam.
Hints rám takarót hűslelkű jázminokból,
s gyógyítsd a lelkem úgy,
hogy vagy nekem!
Vagy csak hitesd el könnyed mondatokkal.
Hiszen voltál már semmiért egészen,
azt is elhittem,
s momentán jó volt.
Gyógyíts mélyhangú M és U betűkkel
csak most az egyszer…
Belőled majd magam kell kigyógyítsam,
ne hagyj magamra!
Szemed tüzét le kell lohasszam
belső látásom jégkásás hidegével,
de már tudom, úgysem fog sikerülni.
Bőröd illatát úgy kell belőlem késsel kivágni,
mert bennem vagy már
őssejtként mindörökre,
mint ahogy én voltam benned
egyszer …
oltárodon pappá szentelve .

Valentin

Fehéraranyból fűznék rózsafűzért
Tűzopálból nagy szemű malát,
Brüsszelből hozatnék keszkenőket,
Gülbabától pompás rózsafát,

Igazgyöngyökből térdig érő gyöngysort,
Gyertyatartót, mely kalcedon ahát,
Platinából fürtös fülönfüggőt,
Antik porcelánfejű babát,

Arany szálból font álomfogókat,
A bayreuthi színházba jegyet,
Nemes vérből származó kopókat,

Meséből pattant szőke herceget,
Hozatnék enni mindenféle jókat,
Csak még egyszer nyalhatnék neked.

Pupilla Stella

Vaníliás cukor szagú vasárnap,

Belsőhallású élveteg zenék

Érszűkület szülte furcsa árnyak

Faszénparázson pörkölt gesztenyék

Pupilla Stella illatába még

Antik babák ruháiból szagok,

S a késő őszi csillagverte ég

Jövendölése: lassan meghalok.

Szerelmet súg a cúg a régi házban,

Valami zúg, de nincs rá kérgi válasz…

Tolvajkulcs próbálgat künn a zárban,

Rút anyó kopott anginnal ágyaz.

Pupilla képe feldúltan, ziláltan…
Recseg a sors, gyúlékony, régi, száraz.

Output

Mi lesz belőled édes kisfiam,
Tetőfedő, vagy híres jazz-zenész?
Fiskális, vagy patkolókovács?
Kiváló pék, vagy templomos lovag?
Segélykezet mindenhez nyújtanék,
Szeretni fog, s magasba tol a nép.

<o>
Mi lett belőlem, édes jó apám?
Villanyvonattal bütykölő apa?
Vagy vas szüzet kefélő asztalos?
Vagy bornemissza, részeges csapos?
Ideírom, hogy mit dobott a gép:
Veszélyes kommunális hulladék…