Hints rám takarót hűslelkű jázminokból,
s gyógyítsd a lelkem úgy,
hogy vagy nekem!
Vagy csak hitesd el könnyed mondatokkal.
Hiszen voltál már semmiért egészen,
azt is elhittem,
s momentán jó volt.
Gyógyíts mélyhangú M és U betűkkel
csak most az egyszer…
Belőled majd magam kell kigyógyítsam,
ne hagyj magamra!
Szemed tüzét le kell lohasszam
belső látásom jégkásás hidegével,
de már tudom, úgysem fog sikerülni.
Bőröd illatát úgy kell belőlem késsel kivágni,
mert bennem vagy már
őssejtként mindörökre,
mint ahogy én voltam benned
egyszer …
oltárodon pappá szentelve .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése