Március

Terítem a szotyolát,
Kajálnak a madarak,
Olyan mozgékony vagyok,
Mint egy rohadt fadarab.
Zöldülnek a fasorok
Szebb az utca sokkal,
Bár tele van akasztva
Vigyorgó faszokkal.
Halsalátát kutyulok,
Van egy üveg ruszli,
Károg itt a nagyanyám:
Megint jön a ruszki.
Ott a helyem nekem is,
Künn a Duna-parton.
Három betűt üzenek,
De nincs házzá karton.
Minden fán egy hatökör
Üresfejű tapló,
Ott szalad a nagyapám,
A vén zászlótartó.

Marisom

Tudtad jól
Mi a gond
Mia gáz
Mi a tűz
Mi az íz
Mi a csont
Mi a láz
És mit tud az agy
Meg a kéz
Meg a láb
Meg az ész
Meg a vágy
Meg a jó
Karizom
Hej, Marisom! Marisom!
Jól tudtad
Mi a szép
Mi a csáb
Mi a rút
A gagyi
Hol a jó versláb
Mitől jó a fagyi
Hol a jó szeretet
Melyik unt szerepet
Viszik angyalok el
Puha szárnyaikon
Hogy lesz az arcod
Az égen ikon
Hej, Marisom! Marisom!
Nem tudtad
Hogy az űr mi marad
Kiürült poharad
Csalafinta agyad
Meg a furcsa szavad
Ami vagy te magad
Bódító
Mint a mák
Vagy a som
Hiányozni fog Marisom!
Hej, Marisom! Marisom!

Post Festa

Nagy lánggal ég a karácsonyfa
Irgalmas, jó meleget áraszt,
Vitte magával a bükkfából
Összelapolt százéves támaszt.

Szétnyitható kis betlehemből
Gyújtóst csináltam, az is hadd égjen..
Volt benne bádog gyertyatartó,
De már elveszett réges-régen.

Jer, jer, te bájos karácsonyfa
Hideg fényű ledes apáca.
Kifogyott az ének alólad,
Minden Merry Chrismas csak álca.

Veres a láng, lassan leégett,
Minden dísz vissza a dobozba,
Háromszor négyszer átspárgázom,
Majd csak lesz, aki kibogozza.

Papírszeletkék

Ha az ágyamba feküdnél,
Csókolnék, harapnék,
Csak már múlnának el rólad
A begyulladt aknék.

§

Hiába készítik
A vőfély botokat,
Nem tudom megvárni
A make-upotokat.

§

Viháncoló férfiakkal
Tele van a jakuzzi,
Mégis tilos kiejteni
Azt a csúnya szót: buzi.

§

Tudom, hogy jár neked
Tisztelet, hódolat,
De mégsem kapod meg
A WiFi kódomat.

§

Tudom, hogy rendes vagy,
De mégis aggódom,
Mért kérded folyton a
Bankkártya pin-kódom.

§

Mikor a fazékban
Tyúk helyett lóhús fő,
El tudom képzelni
Milyen egy ombudsnő.

§

Bejött a szobába
Rosszarcú két alak,
El fognak menni,
Mert kihangosítalak.

Hegedűtok

hallod?
ez már az éjjel
vékony fekete szegéllyel
írják a lapok
hogy meghalok
holnap meghaltam
egy napot csaltam
csak a vonatok állnak miattam
veszprém
ajka
boba
celdömölk
bal mancs
jobb mancs
karom vág
bal fej tüzel
jobb fej tüzel
köp
dörög
tűz
volna vajon aki ápolna
gercse kápolna
üres a tér
áthúznak velociraptorok
húst akarnak
asszonyhúst
recsegő csonttal
ma szebb vagy sokkal
alfaszillabikus
szótagokkal
hebeg
a meg nem értés
kérdés
lehet, hogy a vasárnap
mégsem múlik el anélkül
hogy felragyogó
körmönfont színeivel
még egyszer utoljára
leckét ne adna
a reményből
az enyémből?
vészfüttyök
vonatok
bevonatok
mindent fehérrel
ez egy vezércsel
fölesnek lassan a tárgyak
marad az üres hegedűtok
kitágult tűfok
a tevéket ki kell hegyezni
fejetlenül át fognak férni
nagy ez a seb
gyerektenyérnyi
minden impasznál
többet ér egy pillantás
az ellenfél lapjába
dáma
király
ász
apa
anya
minden zuhan lefelé
adrenalint a szívbe
csináltad már
kár
száll a madár
ágról ágra
átszáll a rajnán
mint a szél
a császár
perzsavásár
perzsaszőnyeg
perzsabunda
szemét lehunyta
meghalt a csend
mennyi halott
az én vagyok
papok
csajok
uram örök atyám engedd haza…
minden laza
a háztetőn lakik a borzalom
denevérek
talán testvérek
ennyit érek?
aki sírt jól tette
úgy találom
nem volt joguk ellopni a halálom
álom
Perzsa öböl
Kuvait
Baszra
Katar
Katarzis
El van baszva