Szegvári leányok

Szegvári leányok
Szegetlen szoknyában
Szekszárdi bort isznak
Szegényes kocsmákban

Szegvári leányok
Szalmával fűtenek
Szomorkás verseket
Szorgosan gyűjtenek

Szegvári leányok
Asszonnyá száradnak
Szerelmet nem adnak
Szépek de fáradtak

Locsoló I.

Én amatőr költő vagyok,
Megvallom őszintén,
Ez itt pedig a barátom,
Úgy hallom, ő szintén.
Mesebeli szőke herceg
Érkezik ma hozzád,
Gyönyörű-szép pejparipán,
De lehet, hogy hozzák.
Vállas, szálas, és szakállas
Karjába fogsz dőlni,
Nekem pedig megmaradhat
Ez a drága kölni!

-O-

Bekopog a kikelet,

Csigabiga mászik,

Meglocsollak titeket,

Kölnim is van másik!

Kikapom az üveget.

(Ebbe van az olcsó)

Locsoltam már eleget,

S drága lett a borsó.

Ez a pici flakonom

A lelkemnek kedves,

Kobakod úgy locsolom,

Ne is legyen nedves!

-O-

Ez a kölni neked való,

Olyan, mint egy álom,

Tíz éve van a szekrényben,

Annyira utálom!

-O-

Kicsi vagyok, székre állok,

Pedig nagy is voltam!

Lehet, hogyha meglocsollak,

Összeesek holtan.

- O -

Vedd kezedbe a tojásom,

Amint nekem szántál.

Arcszínedről rögtön láttam,

Hogy az imént hánytál.

Kiveheted a zsebemből

Peckes locsolómat,

Hadd legyen a húsvét hétfő

Teneked is jó nap

-O-

Ha volna ki nagyon szeret,

Idejében szólna,

Ha például ez a mai

Húsvét hétfő volna…

Ha nem lenne a sok férfi,

Akik sorban állnak,

Kölnivel és szeretettel

Agyon locsolnálak.

-O-

Vécétekben lefogyott

A vécépapír rolni.

Sajnálom, de szaros seggel

Nem tudok locsolni!

BÉKÉS ÜNNEPEKET!

Csütörtök

Babonák napja csütörtök
Tó tükre vérzik,
Lány arca fehérlik
Mogyorófa meghasad magától
Szűr varrása felfeslik
Karórágó foga vész
Megkeseredik a méz
Szerdán szültet
Elváltja az ördög
Babonák napja csütörtök
Babonák napja csütörtök
Jégvirágok kinyílnak
Halott bubát temetnek
Meddő asszonyt szeretnek
Meztelenül kölest vetnek
Agyát fúrják a veszettnek
Visszafelé jár az óra
Felsikolt a mandragóra
Síkos csíkos köldök
Babonák napja csütörtök
Babonák napja csütörtök
Ellopják a templom kulcsát
Titokzatos a tanulság:
Elvesztheti péterkéjét
Ki élvezi éje kéjét
Bejegyzi a káptalan
Ki parázna fajtalan
Vérzivatar kint zeng
Bent éled a gingzeng
Frászt hozó sütőtök
Babonák napja csütörtök

Április

Április van
gödör is van
csipog a telefonmadár
magnoli me tangere
a magyarok tengere
nincs már több
forradalmi nyár
pitypang labdák
pattogása hallik
meghasad a képek kerete
ez a belő fül érszűkülete
itt ez a nyúl
ő viszi az ajimat
utálom az
embertársaimat
kazánnak rendületlenül
csöpög az alja
nem érti a kutya
de hallja
én fenn vagyok
de ő a földön ül
ez kinek a sírja
amit most ás
kérdezem
mert
csak nem jön a postás
nincs is olyan
hogy postavagon
utálom már
a saját szagom
minden költség
benne van az árba
akciós ár
zöldpaprika volt
de narancssárga
április van
áprilys vers nincsen
ami még van
az a privát kincsem

Uram!

azért adj enni
az ellenünk étkezőknek
hisz támad a kórság
új gazdát
a gabonamezőknek
bár ez itt
a sonkamagyarország
tabelládon
ott az aranyhulla
hazárdnak
szórnak rendületlenül
minden
kimondott ámen
tiszta bunda
s védőkart
sem nyújtasz már
jelül.
szájmétely
a fűszer ételünkben
ragaszkodó
sávokon megyünk
szétmállunk
a mállófogadáson
mert szégyelljük
hogy
sokat együnk.
miért van sok
szabad
dúlóművész
istállókon
zöld határokon
aki túltesz
ezer év dúlásán
törökökön
és tatárokon?
hiába van
folyton szembecsípés
szedd magad
és
légy szemenszedett
csak ne húzz ki
krisztus keresztjéből
minden évben
egy marék szeget

Kiszehajtó

Kázmér napja patkány űző,
Sándor, József nem hoz semmit,
József napján ne adj kölcsön,
mert azt könnyen elfelejtik.
Benedek nap fokhagymája
nagyon jó a gonosz ellen,
idejében szenteltessék,
úgy marad kívül a szellem.
Guzsalyütő vasárnapon
nem jó feleséget verni,
mert ő fogja a csúnyádat
guzsalyára feltekerni.
Gyümölcsoltó Boldogasszony:
megfogant a Jézuskrisztus,
De senki ne oltogasson,
igazában ha nem biztos.
Április egy, Júdás napja,
nem tanácsos csókot kapni,
bolond ember, aki nem vet,
mégis elindul aratni.
Április, Virágvasárnap,
barkás vessző szenteltessék,
virág mellé szép szó is jár,
nem csak annyi: „itt van”, „tessék”.
Megérkezik Zöldcsütörtök,
a vének keresztet járnak,
virágot kap a Megváltó,
aztán elhervad vasárnap.
Húgó napja, századik nap,
temetőbe illik menni,
de nem illik a sírhanton
viháncolni, inni, enni.
Miserere mei után
meghasad a templomkárpit,
Elégetjük a Pilátust,
a párttitkárt, vagy akárkit.
A Nagyszombat faijesztő,
harangszóra virág nyílik,
de ha netán mégsem nyílna,
belerúgni már nem illik.
Húsvéthétfő lánymerítő,
hímestojás jár fejébe,
aki gyáva, gyámoltalan
méltatlan a hím nevére.
Húsvétmásnap a leánynak
illő visszalocsolkodni,
ilyenkor a lányos házba
komatálat szoktak hozni.
Szent György napja: tavaszkezdő
gonoszjáró nap is egyben,
aki paktál a gonosszal,
úri módra viselkedjen.
Búzaszentelő a Márk-nap,
pacsirta és béka zendül,
tanácsos az ajtó fölé
Márk szobrocskát tenni szentül.
Május táján itt is, ott is
zenebonás a majális,
megnézi a leánysétát
tán a pünkösdi király is.
Szent Flórián tűzpatrónus:
„Tüzet viszek, ne lássátok!”
Az újfajta öngyújtókat
legjobb lesz, ha elássátok.
Hárman jönnek, hárman mennek
tavasszal a fagyos szentek,
de manapság melegebb van,
mert azok is összementek.
Sok-sok asszony feketében
együtt mennek kendernézni,
ma van Áldozócsütörtök,
rúgjon be jól, ha úgy érzi.
Orbán napja méheresztő
vincellérek léha napja.
Esőverte rossz időben
a szidást is bőven kapja.
Pünkösd napja már a nyáré
szétszedik a májusfákat,
aki férjhez akar menni,
hazalophat egy-egy ágat.
Medárd napon ha nem esik,
mene, tekel, ufarszin,
de ha esik, negyven napig
ülnetek kell a sámlin.

Szóhivatal

húsz árok!
már bekotorva
hibernyálva
a mogorva
mari a nett
kikotyogta
rajta van az
aranyhulla
minden hej pénz
visszajár
mosolyog a
jegespár
kezdődik
a laposdalom
így megy itten
a nagy főzés
pénzből lesz
a csekkfertőzés
ez a duma
neked való
kezdődik
a népfoglaló
álló sor
előtt az ülő
valamennyi
körömszülő
rokonokért
azért mentek
mert azok mind
szagosszentek
minden haver
felmagasztal
ez egy kurvanagy
dörzsasztal
adjon csak
a hasának
ez egy
alanyvasárnap

Március

Terítem a szotyolát,
Kajálnak a madarak,
Olyan mozgékony vagyok,
Mint egy rohadt fadarab.
Zöldülnek a fasorok
Szebb az utca sokkal,
Bár tele van akasztva
Vigyorgó faszokkal.
Halsalátát kutyulok,
Van egy üveg ruszli,
Károg itt a nagyanyám:
Megint jön a ruszki.
Ott a helyem nekem is,
Künn a Duna-parton.
Három betűt üzenek,
De nincs házzá karton.
Minden fán egy hatökör
Üresfejű tapló,
Ott szalad a nagyapám,
A vén zászlótartó.

Marisom

Tudtad jól
Mi a gond
Mia gáz
Mi a tűz
Mi az íz
Mi a csont
Mi a láz
És mit tud az agy
Meg a kéz
Meg a láb
Meg az ész
Meg a vágy
Meg a jó
Karizom
Hej, Marisom! Marisom!
Jól tudtad
Mi a szép
Mi a csáb
Mi a rút
A gagyi
Hol a jó versláb
Mitől jó a fagyi
Hol a jó szeretet
Melyik unt szerepet
Viszik angyalok el
Puha szárnyaikon
Hogy lesz az arcod
Az égen ikon
Hej, Marisom! Marisom!
Nem tudtad
Hogy az űr mi marad
Kiürült poharad
Csalafinta agyad
Meg a furcsa szavad
Ami vagy te magad
Bódító
Mint a mák
Vagy a som
Hiányozni fog Marisom!
Hej, Marisom! Marisom!

Post Festa

Nagy lánggal ég a karácsonyfa
Irgalmas, jó meleget áraszt,
Vitte magával a bükkfából
Összelapolt százéves támaszt.

Szétnyitható kis betlehemből
Gyújtóst csináltam, az is hadd égjen..
Volt benne bádog gyertyatartó,
De már elveszett réges-régen.

Jer, jer, te bájos karácsonyfa
Hideg fényű ledes apáca.
Kifogyott az ének alólad,
Minden Merry Chrismas csak álca.

Veres a láng, lassan leégett,
Minden dísz vissza a dobozba,
Háromszor négyszer átspárgázom,
Majd csak lesz, aki kibogozza.

Papírszeletkék

Ha az ágyamba feküdnél,
Csókolnék, harapnék,
Csak már múlnának el rólad
A begyulladt aknék.

§

Hiába készítik
A vőfély botokat,
Nem tudom megvárni
A make-upotokat.

§

Viháncoló férfiakkal
Tele van a jakuzzi,
Mégis tilos kiejteni
Azt a csúnya szót: buzi.

§

Tudom, hogy jár neked
Tisztelet, hódolat,
De mégsem kapod meg
A WiFi kódomat.

§

Tudom, hogy rendes vagy,
De mégis aggódom,
Mért kérded folyton a
Bankkártya pin-kódom.

§

Mikor a fazékban
Tyúk helyett lóhús fő,
El tudom képzelni
Milyen egy ombudsnő.

§

Bejött a szobába
Rosszarcú két alak,
El fognak menni,
Mert kihangosítalak.

Hegedűtok

hallod?
ez már az éjjel
vékony fekete szegéllyel
írják a lapok
hogy meghalok
holnap meghaltam
egy napot csaltam
csak a vonatok állnak miattam
veszprém
ajka
boba
celdömölk
bal mancs
jobb mancs
karom vág
bal fej tüzel
jobb fej tüzel
köp
dörög
tűz
volna vajon aki ápolna
gercse kápolna
üres a tér
áthúznak velociraptorok
húst akarnak
asszonyhúst
recsegő csonttal
ma szebb vagy sokkal
alfaszillabikus
szótagokkal
hebeg
a meg nem értés
kérdés
lehet, hogy a vasárnap
mégsem múlik el anélkül
hogy felragyogó
körmönfont színeivel
még egyszer utoljára
leckét ne adna
a reményből
az enyémből?
vészfüttyök
vonatok
bevonatok
mindent fehérrel
ez egy vezércsel
fölesnek lassan a tárgyak
marad az üres hegedűtok
kitágult tűfok
a tevéket ki kell hegyezni
fejetlenül át fognak férni
nagy ez a seb
gyerektenyérnyi
minden impasznál
többet ér egy pillantás
az ellenfél lapjába
dáma
király
ász
apa
anya
minden zuhan lefelé
adrenalint a szívbe
csináltad már
kár
száll a madár
ágról ágra
átszáll a rajnán
mint a szél
a császár
perzsavásár
perzsaszőnyeg
perzsabunda
szemét lehunyta
meghalt a csend
mennyi halott
az én vagyok
papok
csajok
uram örök atyám engedd haza…
minden laza
a háztetőn lakik a borzalom
denevérek
talán testvérek
ennyit érek?
aki sírt jól tette
úgy találom
nem volt joguk ellopni a halálom
álom
Perzsa öböl
Kuvait
Baszra
Katar
Katarzis
El van baszva

Szombat

egyre jobban pilledek
mert vibrálnak kis ledek

nincsen nálunk wifi kód
de csupa szar a kis trikód

új személyzet kell ide
nincs kechup a bejglibe

az egyik kiskutyát etet
és paníroz egy tabletet

másik kínál egy pulit
egyél kis rágógumit

szorgalmas kis mesterek
radiátort festenek

újrafestve tinta kék
a macska és a hintaszék

a mázoláshoz új alany
a vizsla segge színarany

tűzforró amit viszel
közbe meg pisilni kell

épp ágynak hanyatlana
egy zebracsíkos nagymama

végy belőle hátha jó
a majonézes hintaló

gyermek szemben pisla drukk
nem fütyöl a kis kakukk

zuhanóban egy pofon
nutellás a laptopom

gigantikus rongybaba
bekrepált a nagypapa

füle farka lekókadt
hányja ki a legókat

vijjognak a riasztók
elköszönnek sziasztok

(kép: Lawson Wood)

Kiöntött macskavíz

Magamra kell megint akasszam
Címkéjét az egyedüllétnek.
Borosták nőnek a pofámon,
Senki sem kéri tőlem számon
Lámpásomban mért nincs szövétnek.

Immár a csendből is kifogytam,
Zajongani meg semmi kedvem.
Harapok egy nagyot a Mostból,
Kibámulok a villamosból,
Minden vágyam szélnek eresztem.

Nem akarok tőletek semmit,
Derűs mosolyt, feszült figyelmet,
Egyebet úgysem akarhattam,
Beletörődtem: kicsi a farkam,
S unom az úri illedelmet.

Okafogyott a macskavíz is,
Múlt héten elment a macska.
Akinek még macskája sincsen,
S nem lóg egy madzag a kilincsen,
Az életének semmi haszna.

Édes kutyám, el kell most mennem.
Rád hagyom ezt a gazdaságot,
Megérdemled jó kutya voltál,
Pisálni kellett, mindig szóltál,
Nem játszunk többet gazdiságot.

Selyemfenyő

Selyemfenyőt gyalult az Isten
Vén államra, hogy melegítsen.
Forgácsából lesz este álom,
Elfogytával beáll halálom.

Mit kezdtek egy ráncos halottal?
Fűtök neutroncsillagokkal,
Párát iszom tenyeretekből,
Mert nem jutott kenyeretekből.

Csókotokat kívülről nézem,
Keresztül holmi furcsa gézen,
Ez már az álmom szemfedője
Remiz-járat áramszedője.

Egyetlen egy, amitől félek:
Azt álmodom, hogy újra élek.
Szeretek és vécére járok,
S avarral telt a tiszta árok.

Selyem fenyőt gyalult az Isten,
Hogy a télen még átsegítsen.
Kész csoda! Ehhez csak ő ért,
De kár a sok selyemfenyőért.

Kulcskérdés

Megvan a kulcs, és viszem ki,
Nézek jobbra, sehol senki…
Megfordulok, nézek balra
pinát rajzoltak a falra.

Be köll zárni…nincs meg a kulcs!
Esővíztől vizes a mulcs.
Megcsúszok a vizes mulcson,
Megkerül a kapukulcsom.

Most a kulcs a nyakamba lóg,
Ki kell nyitni a kandallót.
Kilincsre jár, nincsen kulcsa,
Nincs benne mulcs, elég furcsa.

Fenyőkéreg, jól ég a mulcs,
Magas kémény hozzá a kulcs.
Jóbarát jön, a nagycenki,
Megvan a kulcs és viszem ki.

DON'T CRY BABY!

Idefigyelj
te vércsoporttalan,
génspirált se bíró kis majom!
Nincs semmi bajom,
ne félj, nem bántlak!
Megteremtelek
hús-vér emberré,
taj-kártyád lesz és saját parfümöd,
s élettársad a teremtés koronája.
Érdemtelen Évák nyomába lépsz most,
akik nem hittek bennem,
és nem hittek a teremtő erőmben.
Nézz rám!
Hinned kell bennem, hogy hihessek benned,
És Istenné avanzsál bennem a férfi,
(de csak ha jól csinálod).
Nézd csak!
Ez a családfám , itt fogunk állni szépen, kéz a kézben,
s legendává leszel, mint Egressy Etelka.
Cserébe Krőzussá teszel, mert szemed sugarával
kibontod belőlem a régen eltemetett élő halottat.
Látom és érzem kislányos aggodalmad…
Ne félj, emberszülőtte már nem lesz rivális,
véglegesen bezárt az Éden,
te leszel a hiteles feleségem, örökösöm, barátom, kurvám
(legközelebb nem mondom durván, csak ne bőgj, az istenszerelmére!)
Bejáratos leszel a kulisszák mögé, a hármas-négyes filmgyári műterembe,
s téged kérlek, legyél Te résen,
ha valahol egy árverésen fölfedezed a nagyapámat,
s ha lesz Quasimodo költői verseny,
elmondhatod a legszebbik versem (a lófaszt álom!),
velem leszel az Anna-bálon,
s valahogy azt is elintézem,
minden jó pasi
majd téged nézzen.
Nézz rám!
Hidd el, nincs többé lehetetlen, gyönyörűnek festem a képed
S gyönyörű is leszel, ha érted:
rajongásod festi a vásznat, s nincs se előtted és utánad,
csak nézned kell, s nagyon kívánnod, engem és a hús-vér világot!
Álmodhatsz csodás ruháról,
lekoppintjuk egy szép Mucháról,
Tom Wesselmann melleit öröklöd, s szájad szélére apró gödröt
Leonardo da Vinci kódol, s a múzsa képe visszacsókol.
Itt vagy velem!
Ez már nem álom, minden részletét kitalálom.
Rajong a szád, rajong a melled, ezüstösen csillog türelmed,
nincsenek névtelen utcák, átverés, mocskos hazugság,
illatodat nagy Guccik festik, nem húgyszagú kültelki restik.
Akarod? Akkor most megölellek, kemény dalokkal ünnepellek,
megélem és te is megéled, hallom gyorsuló lihegésed,
szemed zsarátja szinte éget, ahogy kezem melledre téved,
élvezem, hogy húznál öledbe, s beleviszel az ütközetbe.
Pegazusom!
Lovagolsz rajtam,
s imádod hogy kemény a farkam,
az enyém vagy szerelmem, társam,
dédelgeted acélos nyársam.
Egy verssel máris több az élet,
s nem kell a másnapoktól féljek,
két kávét főzök reggelente,
s én mondom, hány cukorral, nem te,
és veszekedhetünk is hogyha kell,
balhézhatok, ha kifutott a tej,
nem lesz fenékig tejfel ez sem,
de legalább van, ki szeressen.

Interaktív poézis

(fejezd be magadnak)

Jégcsap csepeg

de ez csak egy hasonlat,

igen hamar

el fog telni a szombat.

Nádszékemről

ha leszakad a fonat,

Ülj le ide

----------------

Ha nem tetszik

az efféle imádat

én sem fogom

----------------

 

Eső

nem is esik

nem is e sík

idom a fontos

rozsdafoltos

a száradó ruha

minden puha

a csuha

csupa dzsuva

a gyufa

ellobban

jobban

nem is lehetne fázni

visszapofázni

metaforázni

ázni

teljesen értelmetlen

hadd lám uram

mire megyünk

mi ketten

egy maketten

eljátsszuk

a manderley-házat

vigyázat

az lesz a bon mot

ég a komód

jómód

helyett finom meleg lesz

berkes antal

júgendstíl spiné a lanttal

kertitörpe

kertiszék

kertipaddal

már ropognak

kopognak

feszül az íjam

jön a nyugdíjam

jön a dezső

elállt

az eső

 

Pinkód

kiszáradt a kencia
támad a demencia
kiszáradt a pogácsa
szokatlan a fogása
aki éhes etessék
bocsánat ez szemfesték
az én depim ciklikus
túrázás bicikli – kuss
bekrepált a felvonó
fenn maradt a kulcscsomó
a kutyával birkózom
megette a pinkódom
a kommerszből kiszállok
a mosdóba pisálok
jégbunda van már a kecskén
felöklel a hűtőszekrény
macskahúgy a padláson
nagyon rossz a szaglásom
éhen pusztul az állat
utálom a hazámat