2008. február 13.

Pegazus

Géppel felszeletelt iratot fúj a szél, mint régen a szalmát.
Sajnálom, paripám, ez lesz mától az ágyad.
Tollászkodj kicsikét, mert pudvás, mocskos a szárnyad.
Kérlek, bőven egyél, gazdád új birodalmát
Kezdi el építeni valahol, ahol értik a verset.

Látod-e, Gyengéd férfiszerelmet nem csomagoltunk,
Mától kell ez a hely praktikusabb csomagoknak!
Jaj, dehogyis megyek én teveled megin Újpalotára!
Gazdagrét?! Az ökörség! Az csak a puszta neve!
Engem szétvet a bú, és téged hajt a zabálás?

Nem hiszem el! Mondd, honnan ez ocsmány, kishitű önzés?
Frankón megfizetem on-line abrakodat!
Elmehetek gyalog ís, mert nincsen messze a posta,
Mától nyitva a könyvtár, mindent visszaviszel!
És ha a csapzott szárnyad végleg eluntad,
Ott van a lósport, végül a T. Sz.
Én meg a szép papírokból hajtogatok repülőket.









AMF - Hozzászólások:
Dátum: 2008-02-13 13:39:17 -- írta: Tarpay
Az, aki Rétemen (még ha csak szóban is) kárt teszen,
két lovam, (egyikük színe fehér, másiknak lelke is az)*
ellene hergelem, s nyergelem föl izibe!
Mert igaz: régen itt Gazdagréten éltemet éltem szegényen,
ám amióta
társ van odúmba˝,
én vagyok itt a
leglokálisabb
bősz patrióta.

UI: ne hagyd, hogy csontjából enyv legyen,
s engedd, hogy néha gazdag, réti füvet egyen!
Attól nem lesz zabos.:)

*= alig rejtett utalás régi szép versbéli lovaimra...
Ölelő szeretettel:
Tamás


Dátum: 2008-02-14 12:18:45 -- írta: aquarius
Jajj. drága gazdám, ki ígérte néked az értést,
patám nyomán fakadó forrást nem ittad ki egészen,
ha pudvás is szárnyam, még elérhető a magasság
hátamon, ha jól ferkszel a szél ellenében...
Ne bánts, én nem vagyok oka keserednek,
pályára futni, s TSZ igába se űzz,
hozzád szegődtem, jó leszek kezes ebednek,
ha benned is bennem is végleg ellankad a tűz...




Dátum: 2008-02-15 22:38:25 -- írta: tonibacsi
Hatvannégy viharos nap után meg kellene állni.
Száznál több szakadás nehezíti a ponyva vitorlát,
Fogytán már a vizünk, és nem közelednek a partok!
Jóslatod elszomorít, odakint kell hosszan időznöm,
Zátonyok erdeje vár, és újfent Szkülla, Kharübdisz,
S barmai közt etet újra a szépszavú Kirké.

Illik e nagylelkű Okeánoszt így provokálni?
S végre, ha minden próbát rendre kiállok,
Azt kell óva figyelnem, lankad e végleg a tűz?
És ha kihalt a szivemből minden pisla zsarátnok,
S átlátok (szemüveggel) tizenkét balta fokán még,
Fordítsam tefeléd maradék tutajom evezőit?


Dátum: 2008-02-16 15:51:16 -- írta: aquarius
˝Még jó, hogy vannak jambusok, és van mibe belefogóznom˝ mondta Attila.
Még jó, hogy van bármi, belefogózni... mondom én.
Odüsszeusz, Te csak álld a próbát, hisz az maga az életed... ölel a víz.



Dátum: 2008-02-17 04:55:20 -- írta: aquarius
Szóltam intő szóval jó Bellerophónnak,
válaszul Ithaka urának eredt meg a nyelve.
Hát fogd szorosan maradék tutajod evezőit,
tartsd az irányt és a part is már közelebb,
jelzőtornyán lobban a láng, nem pisla zsarátnok,
Okeánosz tarajos haragja sem árthat a hősnek,
ha tüzet lát átnézve tizenkét balta fokán...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése