Vagyon

Bató a kert és a kerítés is,
Tamás a kút és a nagy diófa,
Spárgaföld és mák le a folyóig,
De a földet elvették azóta.

Ez a támfal ellenáll a hegynek,
A dédapám rakta és faragta.
Amit elvett pár tő spárgazöldnek
Sírhant formájában visszaadta.

Malomalja lett a nagyapámé,
Zsúpszalmával fedte be maga,
Szürkülettől alvégi cigányok
Vigyáztak rá minden éjszaka.

Ezt nevezték Giczei malomnak,
Pedig régen nem volt kereke.
Egy-egy kamrát hozzá-hozzá tódott
Öregapám minden gyereke.

Mi befedtük hódfarkú cseréppel,
Mert bontották az Ybl-kúriát.
(Hogyha bírta százhuszonöt évig,
Új gazdáját csak nem kúrja át)

A zsúpszalmát és a régi deszkát
Félreraktuk rendezett halomba,
Aztán minden tervünk és szerelmünk
Beleveszett a forradalomba.

Ezt a részt már kőműves csinálta,
Úgy vakolták be a gyerekek,
Anyjuk meghalt, téglapucolásba,
Rákot kapott, pedig szeretett.

Hát minálunk senki ne kotorjon!
Én indítom meg a menetet
Ha eltűntem lenn az utcasarkon
Gyújtsátok meg a szelemeneket!

AMF - Hozzászólások: Dátum: 2009-05-20 17:15:25 -- írta: Edafelicia Olvastalak! Szeretettel! Dátum: 2009-05-20 18:04:46 -- írta: Uccika Nagyon tetszett! A szomorúság ellenére. Dátum: 2009-05-20 18:29:51 -- írta: aimeesolange Hümm. Láttam. Tetszett. Ölel: aimee Dátum: 2009-05-20 19:41:31 -- írta: janos A száraz(régi) faanyag jól ég... Grat. János Dátum: 2009-05-20 20:04:32 -- írta: Lemli.Rozsi Átéreztem a vagyonvesztést, szüleimet is mindenüktől megfosztották. Bár máshol, másként történt ez (˝Egy igaz történet˝-ben leírva már) Grat. Rózsi Dátum: 2009-05-20 21:33:02 -- írta: TiTi_ Egy zsebkendőnyi (vagy inkább malomnyi) történelem, elsőkézből. Szeretettel voltam itt, TiTi Dátum: 2009-05-21 13:14:11 -- írta: tonibacsi Hozzászólást írok válaszok helyett, maradjon itt, mint utószó. Egymás páráján melegedő akoltársaim! A legvénebb csonkaszarvú kostól ennyi tellett. ˝A KIRÁLYOKHOZ˝ szólni nem lehet (mint az közismert). Az elkeseredett vak düh nem szül kis ˝Rőzsedalokat˝. Hatalmas sárkány zabálja fel terményeinket, görnyeszti asszonyainkat, taglóztatja le barmainkat (l. Müller P.: A sárkányölő). Nem söprik le a padlást, elviszik szarufástól. A gyerekeink pakolnak, a nagyanyáink porolják le a csikósparheltet és a petőfikályhát. Vonókéssel lehántanak rólunk mindent, hogy néhány protekcilin injekcióval felhizlalt balfácán tovább játszhassa a KAPITALIT, amit újonnan KÖZTEHER felirattal hoznak forgalomba. Ennyi tellett. Nem nyomtathatom ide a költségvetés vérlázító tételeit (bár amatőr művészet a javából). Szóképekre most nem futotta (Inter arma silent Musae.) Köszönöm, hogy elolvastátok, és nem bogarásztátok a szótagszámot. ÉN LEGALÁBB MEGPRÓBÁLTAM! Dátum: 2009-05-21 22:06:38 -- írta: mafla Múltra épül a jelen? Igaz ez? Én hiszem, ha nem is látszik még. Felhúzzuk azt a falat, házat építünk a hazának, s ezt hiszed, tudom, Te is, habár a versed üzenete nem ezt sugallja, mégis... Mi is itt vagyunk... Ritmusba írt szenvedésed nem csak a mienk, ezt hidd el nekem! Ölellek Mariann Dátum: 2009-05-28 21:20:39 -- írta: A-ny vagyon brill ha van ha nincs a bajban, a hajban így is úgy is lészen őszike tincs ha van vagyon ha nincs ...... egyszer úgyse így is úgy lesz egy mormon nyom mi minket embereket agyon nyom Dátum: 2009-05-29 21:19:12 -- írta: merleg Nagyon szomorú, de különleges ez a vers, örülök, hogy megszületett. Szeretettel. Dátum: 2009-05-30 15:45:31 -- írta: tonibacsi A nyomor lóg Orrmonológ Vagy mormon Monológ Az akolból A zakóból A cadeau-ból Roskadóból Adózol És Mc Douglas Dátum: 2009-06-01 13:21:42 -- írta: aranytk Kedves Tónibácsi, úgy érzékelem, hogy hasonló gondolatok foglalkoztatnak engem is mostanság, így különösen eltalált a téma. Sokat adtak soraid, a Tőled megszokott színvonalon. Az itt-ott lerövidült szótagszámok sem zavaróak, hiszen a mondanivaló mindenütt így kívánta. A ritmus végig tartja a lendületet, szóval szívből gratulálok ehhez a remekművedhez is! Szeretettel: Kati Dátum: 2009-10-15 21:36:09 -- írta: kismeszoly Kietlen szélfútta hegygerincen a magányos farkas ordít itten! Nem is magányos, mit látok? Hisz toldott a hegyhez fiatok, unokátok is valamit! Dátum: 2009-10-15 22:20:01 -- írta: tonibacsi Köszönöm szeretettel! (kicsit megkésve) Dátum: 2009-10-15 22:28:06 -- írta: tonibacsi Ne haragudj, hogy nem reagáltam. Rosszkedvemben írtam. És úgy is maradtam. De örülök, hogy tetszett. Hálából bejárom az összes Uccit. Ölel: tonibacsi Dátum: 2009-10-15 22:30:37 -- írta: tonibacsi Hümm. Hümm. Most láttam, hogy láttad. Köszönöm. És bocs! Dátum: 2009-10-15 22:39:05 -- írta: tonibacsi Kotorászok itten. Május óta nem válaszoltam. Ejnye! Május óta megundorodtam a rádiótól, a politikától (a politikusokkal együtt). Pedig régen nagy rendszerváltó voltam. Ágálhat, vitázhat itt az ember csak a lezabrálására megy minden szinjáték. Ezt próbáltam a fenti verssel is illusztrálni. Ölel szeretettel: tb. Dátum: 2009-10-15 22:52:33 -- írta: tonibacsi Bocsánat! Bocsánat! Nem írtam választ idejében. Azóta belefásultam. Beletörődtem, hogy a magamfajta jobbágy marad, csak Básta-szekerét hivják mindig más szekérnek. Öleléssel: tonibacsi Dátum: 2009-10-15 23:19:20 -- írta: tonibacsi Drága Mészi! Nem az én családtörténetem ez. Sokhelyről lapátoltam össze. Azt akartam leírni, hogy a magyar ember nem szarja össze magát, ha hajlékot kell húznia a családja feje fölé. Majd megcsináljuk. Mindenütt van egy vasas, egy farigcsáló, egy villanyos, Forintos Aranka meg áldott állapotban téglát pucol kampós ácskapoccsal. És majd most jól megadóztatják, hogy beledöglik. Nem a nagyvállalkozó döglik bele. A magunkfajta! Ölel: tonibacsi Dátum: 2009-10-16 05:32:35 -- írta: kismeszoly Tudod, Tőnibácsi, ha eszerint olvasom, bizony, akár az én családtörténetem is lehetne. Bizony, igazad van. Leleményes, és kreatív a Magyar, inkább támogatni kellene a kalákában végzett munkát. De szerintem a világon csak nálunk van olyan adótétel, hogy segítő családtag. meg természet beni jövedelem. Jót írtál nagyon! Hűvös tavaszi borokról álmodom... üdv Kism. Dátum: 2009-11-12 23:01:57 -- írta: Moncsika Tetszett. Ölel: Moncsika Dátum: 2009-11-16 16:58:17 -- írta: tonibacsi Köszönöm, hogy benéztél Moncsi! Nem innen, a kiseggelt számítógép-székből fogjuk megváltani a világot, de (mint az a Száll a kakukk fészkére c. darabban elhangzik) legalább megpróbáljuk.