2009. október 13.

Aquarius

Ványadtseggű őrzőangyalok! Gyerünk! Zenét!
A Bensonhurst Blues dallamára. És...
Álljon le minden csók, szeretkezés!
És el ne kezdjétek a rossz dumát:
˝Ilyen a sors! Az élet megy tovább˝
Nem megy tovább mostantól semmi se,
Érvénytelen lesz minden szentmise.
Úgy csüggünk a hunyó emlékeken,
Mint szünetmentes tápegységeken.
Érvénytelenné lesz a nulla fok,
A langymeleg részvét is fagyni fog.
A csendes Víz-hang új erőre kap,
Most már a Hold süt úgy, akár a Nap.
Zsuzsa Balkonja bársony hátterén
Másféle hangszert fúj a kis legény.
Igaza van, ha új hangszerre vált,
Teli torokból az égre kiált:
Ennyit ér hát a költészet maga?
Sorsán felejtett nyűgös nagymama?
Az emberi sors is pofára megy?
Angyalok! Az istenverjemeg!
Húzzátok hát éjszakákon át
A Bensonhurst Blues bágyadt dallamát!
Ahol a lélek nem kapott helyet,
Pusztítson hát a lelkiismeret!

Nem érdemeltem bársony csendedet,
Mindegyik versed balzsamos kenet.
Csodálatos képeket faragva,
A lelkedet tördelted sok darabba.
A Nagy vizedre álmodott esélyt,
Veszni hagytam, mint trehány cseléd.
Testünk súlyával megterhelve már
Ezer darabra hull a furcsa vár.
Te tudtad ezt, és fénylő kincsedet
Szórtad rá, hogy erősítse meg.
Lehúz a test, mint nemtelen salak
E terheddel magadra hagytalak.
S szűkült bár az égre nyíló résed,
Nem tukmáltad ránk a szenvedésed!
Mint saválló sűrű arany szitán,
Mely drága műszerekben van csupán,
Rostáltad át nekünk az életed,
Mint újraélesztő kísérletet.
Nem tesz már többet próbára a tél,
Ez a szalagos irományfedél:
AQARIUS nem lesz már kövérebb.

(felejthetetlen társunk emlékére)




AMF - Hozzászólások:

Dátum: 2009-10-13 01:24:35 -- írta: siklosierzsebet
Felejthetetlen. A sorstól pedig megbocsáthatatlan.
Szeretettel ölellek: se


Dátum: 2009-10-13 09:04:21 -- írta: Akugawa
Ehhez nincs mit hozzátenni...
Langymeleg részvét helyett baráti jobbom.
Veled emlékezem.


Dátum: 2009-10-13 11:29:39 -- írta: newyear
Nagyon... csak ez a szó jön ki, jön az ajkamra!
Nagyon megfogott!
˝Ahol a lélek nem kapott helyet
Pusztítson hát a lekiismeret˝...
csak egyet idéztem... de mindet lehetne!
Gratulálok!
Üd. newyear


Dátum: 2009-10-13 12:13:30 -- írta: A-ny
örök-létű írás...... olyan, mint amikor a gejzír tör elő a föld mélyéről, úgy lövelt felfelé a fájdalom és szeretetteljes tehetetlenség is versedből, egyéni stílus, harcedzett (erőben teljes) mégis melankólikus, fájó, ez az ambivalencia teszi különösen széppé és egyedivé ezt az alkotást.

/fájó ölelésem/
szeretettel: a-ny


Dátum: 2009-10-13 12:18:09 -- írta: kosa

Lelke legyen nyugodt, emléke áldott. Versei mindig élni fognak.

Szeretettel ölellek, Tónibácsi
Emese


Dátum: 2009-10-13 12:47:37 -- írta: tonibacsi
Mi vagyunk a sors is, a végzet is, és az élet is!


Dátum: 2009-10-13 12:51:49 -- írta: tonibacsi
Kedves Akugawa!

Ne tarts végig ki mellettem, mert én még nagyon soká akarok emlékezni!

Szeretettel: tb.


Dátum: 2009-10-13 12:56:09 -- írta: tonibacsi
Jaj newyear!

Olvasd el - kérlek - a 2. versszakot, és vond vissza ezt a szót ˝Gratulálok˝ Ez itt, most nem jó.

Üdv. tb.


Dátum: 2009-10-13 13:01:08 -- írta: tonibacsi
Fájó ellentmondás, (ambivalencia, aberráció, perverzitás, elembertelenedés) ami ott bujkál minden netkapcsolatban.

Ölel: tonibacsi


Dátum: 2009-10-13 13:02:28 -- írta: tonibacsi
Úgy legyen!

Viszontöleléssel: tonibacsi


Dátum: 2009-10-13 13:03:51 -- írta: nyilas
Szia tonibácsi!
Szép megemlékezés...

nyilas


Dátum: 2009-10-13 13:10:23 -- írta: vitorla
Zsuzsánál, olvastam én is, de írni ilyen szép emlékverset, csak Te tudtál! Őszintén sajnálom!
Szeretettel: Vitorla


Dátum: 2009-10-13 13:21:05 -- írta: mafla
Én semmiről nem tudok, csak a versből, amelyik fájdalmasan szép. Kemény vádló és ellágyuló dallamos. Ez mesteri két sor:
˝Ahol a lélek nem kapott helyet,
Pusztítson hát a lelkiismeret!˝

Ha bánat ért, kívánom, segítsen feldolgozni tehetséged, és az itt tapasztalt szeretet, amely feléd árad.

Sajnálom!
Ölellek:
Mariann


Dátum: 2009-10-13 13:29:54 -- írta: newyear
... értem!!
Belátom!
... visszavonom!
Üd. newyear


Dátum: 2009-10-13 14:45:07 -- írta: ciccumiccu
Aquarius: Hogy mit keresek majd ott az égen...

//Hogy mit keresek majd ott az égen?
Védelek. Hajammal befogom a szelet,
vihar-felhőket tép szét érted fogam,
szememmel villámot szelídítek Neked.

Én viszem fel számban a teli-holdat
a tó tükréről, Neked titkot ragyogni,
körmeimmel csillagot karmolok az égre,
mindég legyen egy, Neked utat mutatni.

Szememből langyos, lágy esőt sírok,
mosson le utadról minden szennyet,
s hajnalban, karomban tartva a napot,
szelíd arcában Neked majd én derengek.

S ha azt szeretnéd, lángra gyúlok,
s el is égek akár, hogy melegítselek,
vagy ha sírsz, arcodat simogatva
feligyam minden csepp keserű könnyedet.

Hogy mit keresek majd ott az égen?
Kezemmel rést feszítek rajta hogy láss,
ott vagyok, érted virrasztok álmatlanul,
s ami annak tűnik, az sem elmúlás... //



Dátum: 2009-10-13 15:09:54 -- írta: tonibacsi
Kössz! Fájós.


Dátum: 2009-10-13 15:18:11 -- írta: tonibacsi
Az én koromban a bánat és a tehetség más-más napokon látogat be az emberhez. Előbbi gyakrabban, utóbbi egyre ritkábban. A szeretet az fontos!

Ölel: tonibacsi


Dátum: 2009-10-13 15:41:23 -- írta: panka
Szép megemlékezés olyan igazi tonibácsis.
Nyugodjon békében!
barátsággal panka!


Dátum: 2009-10-13 16:24:38 -- írta: Gaboor
Aqva, egy darabot szakítottál ki szívemből. Hiányod mindenhonnan ordít: - Miért?!


Dátum: 2009-10-13 16:35:32 -- írta: bratanerzsi
... fájdalmasan szép lett...
részvétem
szeretettel. Böbe


Dátum: 2009-10-13 17:01:03 -- írta: kubikilona
Akurvaéletbe (már az Isten meg úgyis megbocsájt). Pedig jókat beszélgettünk, pl. Di Meola Dark eye tango-járól... is...
Megaztán, csak a szavak halnak ki, és az, ami nem volt. Marad, ami marad.
Mit siratok itt én már valakit, akit nem is ismertem, pedig azt hittem, nem fogok sirni...
Hát igen, hinni tudunk abban, amit nem tudunk.


Dátum: 2009-10-13 20:34:21 -- írta: Carie
Tonibacsi, ugye vannak angyalok!!!?... az írásodat olvasva, biztos vagyok benne.

Gyönyörű megemlékezést írtál.
Méltót. Helyettünk is.

ölellek sok szeretettel
Carie


Dátum: 2009-10-13 23:03:41 -- írta: aimeesolange
Csendes főhajtás...
Őszinte, baráti ölelés.

Emília



Dátum: 2009-10-13 23:34:43 -- írta: tonibacsi
Ezt nem is olvastam. Köszönöm!


Dátum: 2009-10-13 23:40:14 -- írta: tonibacsi
Csillag! Olvass (újra) pár aquariust az én kedvemért!

Ölel: tonibacsi


Dátum: 2009-10-13 23:45:16 -- írta: tonibacsi
(mert egyszerű volt, szép, és igaz - tartós hiánycikkek)


Dátum: 2009-10-13 23:49:48 -- írta: tonibacsi
Olvasd el verseit, amíg még fönt lesznek, aztán bezárul a szalagos irományfedél.

Ölel: tonibacsi


Dátum: 2009-10-13 23:56:36 -- írta: aimeesolange
Újraolvasok. Szeretem a verseit.

A kedvedért (is).

Ölel: aimee



Dátum: 2009-10-14 00:34:20 -- írta: Syringa
Gyere, tónibácsi, bújj ide hozzám egy sírásra. És egy ölelésre... Ma valahogy nagyon erős vagyok. Holnap majd Te támogatsz engem...

Hatalmasat írtál. Eget zengetőt. Földet mozgatót. Ő tette ezt Veled...

Azt hiszem, egyfajta örök gyász indult keserves útjára, itt az amf-en...

Syringa


Dátum: 2009-10-14 01:24:38 -- írta: tonibacsi
Korábban a főoldalon megjelent egy kis gyászjelentés (2007 ben elhunyt Vihardalnok). Most nem látok ilyen személyes híreket. Kérdezni sem mertem: matteo a huszonéves gyerek?

Igen odabujnék, mert családom számára e cyber világ nem teljes élet, hologramok szeretkezése, narkotikum. Mégis fáj. Évszázadokkal ezelőtt is voltak levelező partnerek.

De már nemsokára nyílnak az orgonák (közbe lehet, hogy meghalunk).

Ölel: tonibacsi


Dátum: 2009-10-14 01:28:17 -- írta: tonibacsi
Ha én megyek el, írj pankásat. Legalább négy sort.


Dátum: 2009-10-14 01:31:01 -- írta: tonibacsi
Szabad sírni (néha férfiaknak is) Szeresd aquarius verseit mert szépek!

Ölel: tonibacsi


Dátum: 2009-10-14 10:15:04 -- írta: Sahar
A főoldalon olvastama hírt.
Nem ismertem, a neve alapján a küszöbbre helyezem együttérzésem.


Dátum: 2009-10-14 10:28:20 -- írta: Horvathliv
Te tudtad ezt, és fénylő kincsedet
Szórtad rá, hogy erősítse meg.
Lehúz a test, mint nemtelen salak
E terheddel magadra hagytalak.

Nagyon tetszett, gratulálok a vershez. Sajgó lélek tükre.
Szép megemlékezés. ( Sajnos, nem hallottam a hírt, vagy a fülem elkerülte a szó. Személyesen nem tudom kiről szól az alkotásod.)

barátsággal: Lív


Dátum: 2009-10-14 11:11:03 -- írta: Syringa
A versed megjelenése estéjén azt olvastam valakitől a firkán, hogy aquariusról is megjelent néhány sor a főoldalon. Én mindenesetre nem találtam. Lehet, csak egy szándékról volt szó... nem tudom..., talán az zavart bele ebbe a dologba, hogy néhányan egy nappal korábban vettük matteo halálhírét, de egy közelije kérésére nem tehettük közzé. Azt hiszem, a szerkesztők is tanácstalanok lehettek egy kicsit, mi tévők legyenek... de ez utóbbi csak az én gondolatom...
Szerintem, ha kérnénk, mindkét esetről tudósítanának a főoldalon. De talán nem nekem kellene kérnem, mert én már így is túl sokat nyüzsögtem ez ügyben a firkán. S mert nem is engem érint legközelebbről... Kár, hogy nem voltál itt a versed megjelenésének estéjén-éjszakáján. Akkor beszélgettünk erről hosszabban...

Igen, én Matteóra emlékezve írtam a verset...26 éves volt... És végtelenül rokonszenves...

Valóban fura ez a testetlen cyber világ..., de éppen elég fura a nem cyber világ is... Nemdenem?

Ha eljön az idejük, az orgonák mindig kinyílnak.

Az orgona képes meglibbenteni az élet és halál szférája közé belógatott fátylat. És segít elereszteni a korábban visszatartott könnyeinket is...


Ölellek, tb.

Syringa


Dátum: 2009-10-14 22:15:27 -- írta: nagyi
Nagyon megható versed, segit emlékét idézni. Szeretettel Vali


Dátum: 2009-10-15 10:10:48 -- írta: Uccika
Későn kezdtem el olvasni Őt, dicséreteim válasz nélkül maradtak. Tegnap az oldalán sírdogáltam, ma nálad... és gyújtottam gyertyát.


Dátum: 2009-10-15 21:17:37 -- írta: tonibacsi
Carie drága!

Van egy tudomány: ANGELISZTIKA, az a hivatott angyal ügyben. Embrtestű szárnyas csajok nincsenek. Az Újszövetségben is található angyal, de én nem tudom beazonosítani. Ha a sárkányrepülő szárnyméretéből indulunk ki, egy szárny kb. 7˙5 m2 kell legyen. Hát, kell hozzá mellizom!

Én mindegyikteknél többet kaptam aquariustól, lapozd fel a Zsuzsa Balkonja c. oldalt.

Szeretettel: tonibacsi


Dátum: 2009-10-15 21:40:21 -- írta: tonibacsi
Pásztori Múzsa, segíts! úgy halnak e korban a költők...
csak ránkomlik az ég, nem jelzi halom porainkat,...

Ölel: tonibacsi


Dátum: 2009-10-15 21:42:44 -- írta: tonibacsi
Olvasd el néhány versét, vagy hallgasd meg (Zsuzsa Balkonja).

Köszönettel: tonibacsi


Dátum: 2009-10-15 21:49:33 -- írta: tonibacsi
Lív, drága!

Olvass el pár aquarius verset!

FUSSUNK EGÉSZEN A NAGY VÍZIG

Szökjünk meg, Kedvesem,
mezítláb, lábujjhegyen...
s hogyha a padló reccsen,
dermedjünk meg a percben,
utána fussunk, mintha vad űzne
magunk elől is menekülve...

Szökjünk meg, Kedvesem,
mezítláb, lábujjhegyen...
Induljunk délnek, ahol a vének
szemében is tüzek égnek,
ahol nincs tél, illatos gyümölcsök
utak mentén is érnek,
szomját oltani kóbor szegénynek...
Hallgassuk barna déli éjszakák
két végére felfeszült húrok dallamát,
s míg az ég alatti szállás brokátfüggönyén
pulzáló csillagokat nézünk,
mint édes bor túltöltött pohárból,
csorduljon ki a szívünk...

Szökjünk meg, Kedvesem,
mezítláb, lábujjhegyen...
Fussunk egészen a nagy vízig,
ahol minden nap elvérzik a Nap,
de meghaltában is izzik,
s a lobogó alkonyat éppoly gyönyörű,
mint mikor egy régmúlt hajnal
jött értünk láng-lovakkal...
Zárjuk gyöngyház-bélésű szívünkbe
a tenger halhatatlan moraját,
s hagyjuk a forró parti dűnén
eltűnni, betemetődni lassan
elnehezült testünk nyomát



Dátum: 2009-10-15 21:52:04 -- írta: tonibacsi
Drága nagyi!

Szeresd őt!

Ő is nagyi volt és imádták egymást az unokájával, Danival.


Dátum: 2009-10-15 21:55:48 -- írta: tonibacsi
aquarius: Egyre hosszabb a tél

Nekünk már egyre hosszabb a tél,
lábujjainktól orrunk hegyéig ér,
s hiába lóg bokáig nagykabátunk -
fázunk, egyre csak fázunk.

Lélekre szabott lajbi lenne jó,
de most sem hozott a Télapó,
csak édes kacat volt puttonyába,
hiába, drága az a lajbi, drága.

Mert fárasztó ám összevarrni,
lélektől lélekig kell szaladni,
s összegabalyodik színe, fonákja,
nincs idő, nincs idő erre máma.

Ami van, azt kell magunkra tekernünk,
hol lábunk lóg ki, hol pedig a lelkünk...
pedig nekünk már egyre hidegebb a tél,
s esztendő elejétől a végéig ér.

2008 december 31.



Dátum: 2009-10-16 21:53:51 -- írta: Vox_humana
Sokáig nem voltam. Letaglózott a hír, ami ma fogadott. Szeretem az írásait, tiszteltem benne az EMBERT.
Megemlékezésed talán azoknak is segít megőrizni Őt, akik nem is ismerték.
Versei és a verseid által Ő itt marad velünk.
Ölellek szeretettel
Vox




Dátum: 2009-10-17 09:20:18 -- írta: tonibacsi
Zsuzsa oldalán ténferegni (Zsuzsa Balkonja) nagyon fájó. Biztosan törlik az egészet. Fiam megigérte, hogy elmenti valamire, de az már csak imakönyvbe lepréselt virág marad. A családja nem fogja kegyeleti okokból karbantartani és gondozni a lapjait. Nálunk is meg vannak számlálva a napjai (gondolom). Próbáld fenntartani Vox, amíg nem ciki.

Öleléssel: tonibacsi



Dátum: 2009-10-17 17:46:20 -- írta: Vox_humana
Ha a családja kifejezetten nem kéri, ITT az oldalon mindig olvashatóak lesznek a versei. (Senkit nem törlünk, ha ő maga, vagy halála esetén a családja -igazolható módon- nem kéri ezt.)
... de én is lementettem.
Vox


Dátum: 2009-10-20 08:22:09 -- írta: Carie
Köszönöm az ajánlást Tonibacsi, jártam már arra és valószínűleg leszek is még. Ma is.
Gondolatban és csendes emlékezéssel vele leszek.

Drága Tonibácsi!
Az angyalokról nem kell nekem az Angelisztikához fordulni, az én világomban élnek, vannak, bármilyen alakban. Még gyerek voltam amikor az anyai nagymamám meghalt és muszáj volt kitalálnom valamit, hogy velem maradjon. Így lett belőle Angyal, aki a legfodrosabb felhő szélén ül és lógázza a lábát, miközben figyel és vigyáz rám. Azóta is velem van. Nem misztifikálom:), csak nekem könnyebb így. Vannak még páran akik ilyen felhők szélén csücsülnek.
Lehet, hogy nem véletlenül kapom ajándékba az apró kis angyalszobrocskákat?:)

ölellek sok szeretettel Tonibácsi!

Carie


Dátum: 2009-10-20 20:59:53 -- írta: nagyi
Most megint sirok, ha nem is akarok. Szeretettel Vali


Dátum: 2009-10-20 21:36:33 -- írta: kopogtato
Mikor annakidején megjelent itt Vihardalnok halálhíre, sok úgynevezett ˝búcsúverset˝ olvastam róla. Ez a számomra visszatetsző volt.
Meg egyáltalán az emlékversek is... tényleg nem szeretem őket.
Ez itt fenn azonban azt hiszem kicsit több, mint egy egyszerű megemlékezés.
És engedd meg nekem, hogy most hiányozzanak a csillagok.
Orsolya


Dátum: 2009-10-21 13:57:58 -- írta: Lorka
KÖSZÖNJÜK TONIBÁ!!!!
Bár ne kellett volna e műnek megszületnie... annak ellenére, hogy zseniális írás, melyből feltőrő erő az első...... és másodiknak pedig ott a szeretettel és tisztelettel átitatott IGAZ megemlékezés.


Dátum: 2009-10-21 17:47:43 -- írta: tonibacsi
Igen, az ilyen versre rutinból csillagozunk. Nem is a többi közé kellene írni. Itt pedig elkellene néhány kevésbé hülye emotikon (egy virág, egy lant, egy szerencsepatkó, egy palack, egy koszorú)

Én sem szeretem a patetikus emlékiratokat. De ha szerettük az elhunytat...

Üdvözlettel: tonibacsi


Dátum: 2009-10-22 23:24:03 -- írta: Uccika
Csak hallgatok itt. Olyan gyönyörűséges, szívszaggatóan fájdalmas... annyira szomorú vagyok...


Dátum: 2009-10-29 14:08:55 -- írta: Bari
szívemből ölellek


Dátum: 2009-10-30 12:48:57 -- írta: tonibacsi
Köszönöm Lorka!

Még elmenthetjük néhány versét. Ennyi.


Dátum: 2009-10-30 13:08:21 -- írta: tonibacsi
Százszor boldogok, akiket
sértetetlen kötelék, jó szerelem fon át;
s nem választja el őket únt
pörpatvar, se szeszély, semmi, csak a halál.

Horatius (Radnóti Miklós)


Dátum: 2009-11-01 20:32:29 -- írta: aranytk
Az emlékezés napján érte is gyúlt ma a láng...
Tónibácsi, ölellek, szeretettel!
Kati


Dátum: 2009-11-01 22:01:46 -- írta: tonibacsi
Ládd, fogyóban tágfényű egünk,
Uk-muk-fuk, és egy nap elmegyünk.

Szeretettel.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése