2009. október 13.

Aquarius

Ványadtseggű őrzőangyalok! Gyerünk! Zenét!
A Bensonhurst Blues dallamára. És...
Álljon le minden csók, szeretkezés!
És el ne kezdjétek a rossz dumát:
˝Ilyen a sors! Az élet megy tovább˝
Nem megy tovább mostantól semmi se,
Érvénytelen lesz minden szentmise.
Úgy csüggünk a hunyó emlékeken,
Mint szünetmentes tápegységeken.
Érvénytelenné lesz a nulla fok,
A langymeleg részvét is fagyni fog.
A csendes Víz-hang új erőre kap,
Most már a Hold süt úgy, akár a Nap.
Zsuzsa Balkonja bársony hátterén
Másféle hangszert fúj a kis legény.
Igaza van, ha új hangszerre vált,
Teli torokból az égre kiált:
Ennyit ér hát a költészet maga?
Sorsán felejtett nyűgös nagymama?
Az emberi sors is pofára megy?
Angyalok! Az istenverjemeg!
Húzzátok hát éjszakákon át
A Bensonhurst Blues bágyadt dallamát!
Ahol a lélek nem kapott helyet,
Pusztítson hát a lelkiismeret!

Nem érdemeltem bársony csendedet,
Mindegyik versed balzsamos kenet.
Csodálatos képeket faragva,
A lelkedet tördelted sok darabba.
A Nagy vizedre álmodott esélyt,
Veszni hagytam, mint trehány cseléd.
Testünk súlyával megterhelve már
Ezer darabra hull a furcsa vár.
Te tudtad ezt, és fénylő kincsedet
Szórtad rá, hogy erősítse meg.
Lehúz a test, mint nemtelen salak
E terheddel magadra hagytalak.
S szűkült bár az égre nyíló résed,
Nem tukmáltad ránk a szenvedésed!
Mint saválló sűrű arany szitán,
Mely drága műszerekben van csupán,
Rostáltad át nekünk az életed,
Mint újraélesztő kísérletet.
Nem tesz már többet próbára a tél,
Ez a szalagos irományfedél:
AQARIUS nem lesz már kövérebb.

(felejthetetlen társunk emlékére)




AMF - Hozzászólások:

Dátum: 2009-10-13 01:24:35 -- írta: siklosierzsebet
Felejthetetlen. A sorstól pedig megbocsáthatatlan.
Szeretettel ölellek: se


Dátum: 2009-10-13 09:04:21 -- írta: Akugawa
Ehhez nincs mit hozzátenni...
Langymeleg részvét helyett baráti jobbom.
Veled emlékezem.


Dátum: 2009-10-13 11:29:39 -- írta: newyear
Nagyon... csak ez a szó jön ki, jön az ajkamra!
Nagyon megfogott!
˝Ahol a lélek nem kapott helyet
Pusztítson hát a lekiismeret˝...
csak egyet idéztem... de mindet lehetne!
Gratulálok!
Üd. newyear


Dátum: 2009-10-13 12:13:30 -- írta: A-ny
örök-létű írás...... olyan, mint amikor a gejzír tör elő a föld mélyéről, úgy lövelt felfelé a fájdalom és szeretetteljes tehetetlenség is versedből, egyéni stílus, harcedzett (erőben teljes) mégis melankólikus, fájó, ez az ambivalencia teszi különösen széppé és egyedivé ezt az alkotást.

/fájó ölelésem/
szeretettel: a-ny


Dátum: 2009-10-13 12:18:09 -- írta: kosa

Lelke legyen nyugodt, emléke áldott. Versei mindig élni fognak.

Szeretettel ölellek, Tónibácsi
Emese


Dátum: 2009-10-13 12:47:37 -- írta: tonibacsi
Mi vagyunk a sors is, a végzet is, és az élet is!


Dátum: 2009-10-13 12:51:49 -- írta: tonibacsi
Kedves Akugawa!

Ne tarts végig ki mellettem, mert én még nagyon soká akarok emlékezni!

Szeretettel: tb.


Dátum: 2009-10-13 12:56:09 -- írta: tonibacsi
Jaj newyear!

Olvasd el - kérlek - a 2. versszakot, és vond vissza ezt a szót ˝Gratulálok˝ Ez itt, most nem jó.

Üdv. tb.


Dátum: 2009-10-13 13:01:08 -- írta: tonibacsi
Fájó ellentmondás, (ambivalencia, aberráció, perverzitás, elembertelenedés) ami ott bujkál minden netkapcsolatban.

Ölel: tonibacsi


Dátum: 2009-10-13 13:02:28 -- írta: tonibacsi
Úgy legyen!

Viszontöleléssel: tonibacsi


Dátum: 2009-10-13 13:03:51 -- írta: nyilas
Szia tonibácsi!
Szép megemlékezés...

nyilas


Dátum: 2009-10-13 13:10:23 -- írta: vitorla
Zsuzsánál, olvastam én is, de írni ilyen szép emlékverset, csak Te tudtál! Őszintén sajnálom!
Szeretettel: Vitorla


Dátum: 2009-10-13 13:21:05 -- írta: mafla
Én semmiről nem tudok, csak a versből, amelyik fájdalmasan szép. Kemény vádló és ellágyuló dallamos. Ez mesteri két sor:
˝Ahol a lélek nem kapott helyet,
Pusztítson hát a lelkiismeret!˝

Ha bánat ért, kívánom, segítsen feldolgozni tehetséged, és az itt tapasztalt szeretet, amely feléd árad.

Sajnálom!
Ölellek:
Mariann


Dátum: 2009-10-13 13:29:54 -- írta: newyear
... értem!!
Belátom!
... visszavonom!
Üd. newyear


Dátum: 2009-10-13 14:45:07 -- írta: ciccumiccu
Aquarius: Hogy mit keresek majd ott az égen...

//Hogy mit keresek majd ott az égen?
Védelek. Hajammal befogom a szelet,
vihar-felhőket tép szét érted fogam,
szememmel villámot szelídítek Neked.

Én viszem fel számban a teli-holdat
a tó tükréről, Neked titkot ragyogni,
körmeimmel csillagot karmolok az égre,
mindég legyen egy, Neked utat mutatni.

Szememből langyos, lágy esőt sírok,
mosson le utadról minden szennyet,
s hajnalban, karomban tartva a napot,
szelíd arcában Neked majd én derengek.

S ha azt szeretnéd, lángra gyúlok,
s el is égek akár, hogy melegítselek,
vagy ha sírsz, arcodat simogatva
feligyam minden csepp keserű könnyedet.

Hogy mit keresek majd ott az égen?
Kezemmel rést feszítek rajta hogy láss,
ott vagyok, érted virrasztok álmatlanul,
s ami annak tűnik, az sem elmúlás... //



Dátum: 2009-10-13 15:09:54 -- írta: tonibacsi
Kössz! Fájós.


Dátum: 2009-10-13 15:18:11 -- írta: tonibacsi
Az én koromban a bánat és a tehetség más-más napokon látogat be az emberhez. Előbbi gyakrabban, utóbbi egyre ritkábban. A szeretet az fontos!

Ölel: tonibacsi


Dátum: 2009-10-13 15:41:23 -- írta: panka
Szép megemlékezés olyan igazi tonibácsis.
Nyugodjon békében!
barátsággal panka!


Dátum: 2009-10-13 16:24:38 -- írta: Gaboor
Aqva, egy darabot szakítottál ki szívemből. Hiányod mindenhonnan ordít: - Miért?!


Dátum: 2009-10-13 16:35:32 -- írta: bratanerzsi
... fájdalmasan szép lett...
részvétem
szeretettel. Böbe


Dátum: 2009-10-13 17:01:03 -- írta: kubikilona
Akurvaéletbe (már az Isten meg úgyis megbocsájt). Pedig jókat beszélgettünk, pl. Di Meola Dark eye tango-járól... is...
Megaztán, csak a szavak halnak ki, és az, ami nem volt. Marad, ami marad.
Mit siratok itt én már valakit, akit nem is ismertem, pedig azt hittem, nem fogok sirni...
Hát igen, hinni tudunk abban, amit nem tudunk.


Dátum: 2009-10-13 20:34:21 -- írta: Carie
Tonibacsi, ugye vannak angyalok!!!?... az írásodat olvasva, biztos vagyok benne.

Gyönyörű megemlékezést írtál.
Méltót. Helyettünk is.

ölellek sok szeretettel
Carie


Dátum: 2009-10-13 23:03:41 -- írta: aimeesolange
Csendes főhajtás...
Őszinte, baráti ölelés.

Emília



Dátum: 2009-10-13 23:34:43 -- írta: tonibacsi
Ezt nem is olvastam. Köszönöm!


Dátum: 2009-10-13 23:40:14 -- írta: tonibacsi
Csillag! Olvass (újra) pár aquariust az én kedvemért!

Ölel: tonibacsi


Dátum: 2009-10-13 23:45:16 -- írta: tonibacsi
(mert egyszerű volt, szép, és igaz - tartós hiánycikkek)


Dátum: 2009-10-13 23:49:48 -- írta: tonibacsi
Olvasd el verseit, amíg még fönt lesznek, aztán bezárul a szalagos irományfedél.

Ölel: tonibacsi


Dátum: 2009-10-13 23:56:36 -- írta: aimeesolange
Újraolvasok. Szeretem a verseit.

A kedvedért (is).

Ölel: aimee



Dátum: 2009-10-14 00:34:20 -- írta: Syringa
Gyere, tónibácsi, bújj ide hozzám egy sírásra. És egy ölelésre... Ma valahogy nagyon erős vagyok. Holnap majd Te támogatsz engem...

Hatalmasat írtál. Eget zengetőt. Földet mozgatót. Ő tette ezt Veled...

Azt hiszem, egyfajta örök gyász indult keserves útjára, itt az amf-en...

Syringa


Dátum: 2009-10-14 01:24:38 -- írta: tonibacsi
Korábban a főoldalon megjelent egy kis gyászjelentés (2007 ben elhunyt Vihardalnok). Most nem látok ilyen személyes híreket. Kérdezni sem mertem: matteo a huszonéves gyerek?

Igen odabujnék, mert családom számára e cyber világ nem teljes élet, hologramok szeretkezése, narkotikum. Mégis fáj. Évszázadokkal ezelőtt is voltak levelező partnerek.

De már nemsokára nyílnak az orgonák (közbe lehet, hogy meghalunk).

Ölel: tonibacsi


Dátum: 2009-10-14 01:28:17 -- írta: tonibacsi
Ha én megyek el, írj pankásat. Legalább négy sort.


Dátum: 2009-10-14 01:31:01 -- írta: tonibacsi
Szabad sírni (néha férfiaknak is) Szeresd aquarius verseit mert szépek!

Ölel: tonibacsi


Dátum: 2009-10-14 10:15:04 -- írta: Sahar
A főoldalon olvastama hírt.
Nem ismertem, a neve alapján a küszöbbre helyezem együttérzésem.


Dátum: 2009-10-14 10:28:20 -- írta: Horvathliv
Te tudtad ezt, és fénylő kincsedet
Szórtad rá, hogy erősítse meg.
Lehúz a test, mint nemtelen salak
E terheddel magadra hagytalak.

Nagyon tetszett, gratulálok a vershez. Sajgó lélek tükre.
Szép megemlékezés. ( Sajnos, nem hallottam a hírt, vagy a fülem elkerülte a szó. Személyesen nem tudom kiről szól az alkotásod.)

barátsággal: Lív


Dátum: 2009-10-14 11:11:03 -- írta: Syringa
A versed megjelenése estéjén azt olvastam valakitől a firkán, hogy aquariusról is megjelent néhány sor a főoldalon. Én mindenesetre nem találtam. Lehet, csak egy szándékról volt szó... nem tudom..., talán az zavart bele ebbe a dologba, hogy néhányan egy nappal korábban vettük matteo halálhírét, de egy közelije kérésére nem tehettük közzé. Azt hiszem, a szerkesztők is tanácstalanok lehettek egy kicsit, mi tévők legyenek... de ez utóbbi csak az én gondolatom...
Szerintem, ha kérnénk, mindkét esetről tudósítanának a főoldalon. De talán nem nekem kellene kérnem, mert én már így is túl sokat nyüzsögtem ez ügyben a firkán. S mert nem is engem érint legközelebbről... Kár, hogy nem voltál itt a versed megjelenésének estéjén-éjszakáján. Akkor beszélgettünk erről hosszabban...

Igen, én Matteóra emlékezve írtam a verset...26 éves volt... És végtelenül rokonszenves...

Valóban fura ez a testetlen cyber világ..., de éppen elég fura a nem cyber világ is... Nemdenem?

Ha eljön az idejük, az orgonák mindig kinyílnak.

Az orgona képes meglibbenteni az élet és halál szférája közé belógatott fátylat. És segít elereszteni a korábban visszatartott könnyeinket is...


Ölellek, tb.

Syringa


Dátum: 2009-10-14 22:15:27 -- írta: nagyi
Nagyon megható versed, segit emlékét idézni. Szeretettel Vali


Dátum: 2009-10-15 10:10:48 -- írta: Uccika
Későn kezdtem el olvasni Őt, dicséreteim válasz nélkül maradtak. Tegnap az oldalán sírdogáltam, ma nálad... és gyújtottam gyertyát.


Dátum: 2009-10-15 21:17:37 -- írta: tonibacsi
Carie drága!

Van egy tudomány: ANGELISZTIKA, az a hivatott angyal ügyben. Embrtestű szárnyas csajok nincsenek. Az Újszövetségben is található angyal, de én nem tudom beazonosítani. Ha a sárkányrepülő szárnyméretéből indulunk ki, egy szárny kb. 7˙5 m2 kell legyen. Hát, kell hozzá mellizom!

Én mindegyikteknél többet kaptam aquariustól, lapozd fel a Zsuzsa Balkonja c. oldalt.

Szeretettel: tonibacsi


Dátum: 2009-10-15 21:40:21 -- írta: tonibacsi
Pásztori Múzsa, segíts! úgy halnak e korban a költők...
csak ránkomlik az ég, nem jelzi halom porainkat,...

Ölel: tonibacsi


Dátum: 2009-10-15 21:42:44 -- írta: tonibacsi
Olvasd el néhány versét, vagy hallgasd meg (Zsuzsa Balkonja).

Köszönettel: tonibacsi


Dátum: 2009-10-15 21:49:33 -- írta: tonibacsi
Lív, drága!

Olvass el pár aquarius verset!

FUSSUNK EGÉSZEN A NAGY VÍZIG

Szökjünk meg, Kedvesem,
mezítláb, lábujjhegyen...
s hogyha a padló reccsen,
dermedjünk meg a percben,
utána fussunk, mintha vad űzne
magunk elől is menekülve...

Szökjünk meg, Kedvesem,
mezítláb, lábujjhegyen...
Induljunk délnek, ahol a vének
szemében is tüzek égnek,
ahol nincs tél, illatos gyümölcsök
utak mentén is érnek,
szomját oltani kóbor szegénynek...
Hallgassuk barna déli éjszakák
két végére felfeszült húrok dallamát,
s míg az ég alatti szállás brokátfüggönyén
pulzáló csillagokat nézünk,
mint édes bor túltöltött pohárból,
csorduljon ki a szívünk...

Szökjünk meg, Kedvesem,
mezítláb, lábujjhegyen...
Fussunk egészen a nagy vízig,
ahol minden nap elvérzik a Nap,
de meghaltában is izzik,
s a lobogó alkonyat éppoly gyönyörű,
mint mikor egy régmúlt hajnal
jött értünk láng-lovakkal...
Zárjuk gyöngyház-bélésű szívünkbe
a tenger halhatatlan moraját,
s hagyjuk a forró parti dűnén
eltűnni, betemetődni lassan
elnehezült testünk nyomát



Dátum: 2009-10-15 21:52:04 -- írta: tonibacsi
Drága nagyi!

Szeresd őt!

Ő is nagyi volt és imádták egymást az unokájával, Danival.


Dátum: 2009-10-15 21:55:48 -- írta: tonibacsi
aquarius: Egyre hosszabb a tél

Nekünk már egyre hosszabb a tél,
lábujjainktól orrunk hegyéig ér,
s hiába lóg bokáig nagykabátunk -
fázunk, egyre csak fázunk.

Lélekre szabott lajbi lenne jó,
de most sem hozott a Télapó,
csak édes kacat volt puttonyába,
hiába, drága az a lajbi, drága.

Mert fárasztó ám összevarrni,
lélektől lélekig kell szaladni,
s összegabalyodik színe, fonákja,
nincs idő, nincs idő erre máma.

Ami van, azt kell magunkra tekernünk,
hol lábunk lóg ki, hol pedig a lelkünk...
pedig nekünk már egyre hidegebb a tél,
s esztendő elejétől a végéig ér.

2008 december 31.



Dátum: 2009-10-16 21:53:51 -- írta: Vox_humana
Sokáig nem voltam. Letaglózott a hír, ami ma fogadott. Szeretem az írásait, tiszteltem benne az EMBERT.
Megemlékezésed talán azoknak is segít megőrizni Őt, akik nem is ismerték.
Versei és a verseid által Ő itt marad velünk.
Ölellek szeretettel
Vox




Dátum: 2009-10-17 09:20:18 -- írta: tonibacsi
Zsuzsa oldalán ténferegni (Zsuzsa Balkonja) nagyon fájó. Biztosan törlik az egészet. Fiam megigérte, hogy elmenti valamire, de az már csak imakönyvbe lepréselt virág marad. A családja nem fogja kegyeleti okokból karbantartani és gondozni a lapjait. Nálunk is meg vannak számlálva a napjai (gondolom). Próbáld fenntartani Vox, amíg nem ciki.

Öleléssel: tonibacsi



Dátum: 2009-10-17 17:46:20 -- írta: Vox_humana
Ha a családja kifejezetten nem kéri, ITT az oldalon mindig olvashatóak lesznek a versei. (Senkit nem törlünk, ha ő maga, vagy halála esetén a családja -igazolható módon- nem kéri ezt.)
... de én is lementettem.
Vox


Dátum: 2009-10-20 08:22:09 -- írta: Carie
Köszönöm az ajánlást Tonibacsi, jártam már arra és valószínűleg leszek is még. Ma is.
Gondolatban és csendes emlékezéssel vele leszek.

Drága Tonibácsi!
Az angyalokról nem kell nekem az Angelisztikához fordulni, az én világomban élnek, vannak, bármilyen alakban. Még gyerek voltam amikor az anyai nagymamám meghalt és muszáj volt kitalálnom valamit, hogy velem maradjon. Így lett belőle Angyal, aki a legfodrosabb felhő szélén ül és lógázza a lábát, miközben figyel és vigyáz rám. Azóta is velem van. Nem misztifikálom:), csak nekem könnyebb így. Vannak még páran akik ilyen felhők szélén csücsülnek.
Lehet, hogy nem véletlenül kapom ajándékba az apró kis angyalszobrocskákat?:)

ölellek sok szeretettel Tonibácsi!

Carie


Dátum: 2009-10-20 20:59:53 -- írta: nagyi
Most megint sirok, ha nem is akarok. Szeretettel Vali


Dátum: 2009-10-20 21:36:33 -- írta: kopogtato
Mikor annakidején megjelent itt Vihardalnok halálhíre, sok úgynevezett ˝búcsúverset˝ olvastam róla. Ez a számomra visszatetsző volt.
Meg egyáltalán az emlékversek is... tényleg nem szeretem őket.
Ez itt fenn azonban azt hiszem kicsit több, mint egy egyszerű megemlékezés.
És engedd meg nekem, hogy most hiányozzanak a csillagok.
Orsolya


Dátum: 2009-10-21 13:57:58 -- írta: Lorka
KÖSZÖNJÜK TONIBÁ!!!!
Bár ne kellett volna e műnek megszületnie... annak ellenére, hogy zseniális írás, melyből feltőrő erő az első...... és másodiknak pedig ott a szeretettel és tisztelettel átitatott IGAZ megemlékezés.


Dátum: 2009-10-21 17:47:43 -- írta: tonibacsi
Igen, az ilyen versre rutinból csillagozunk. Nem is a többi közé kellene írni. Itt pedig elkellene néhány kevésbé hülye emotikon (egy virág, egy lant, egy szerencsepatkó, egy palack, egy koszorú)

Én sem szeretem a patetikus emlékiratokat. De ha szerettük az elhunytat...

Üdvözlettel: tonibacsi


Dátum: 2009-10-22 23:24:03 -- írta: Uccika
Csak hallgatok itt. Olyan gyönyörűséges, szívszaggatóan fájdalmas... annyira szomorú vagyok...


Dátum: 2009-10-29 14:08:55 -- írta: Bari
szívemből ölellek


Dátum: 2009-10-30 12:48:57 -- írta: tonibacsi
Köszönöm Lorka!

Még elmenthetjük néhány versét. Ennyi.


Dátum: 2009-10-30 13:08:21 -- írta: tonibacsi
Százszor boldogok, akiket
sértetetlen kötelék, jó szerelem fon át;
s nem választja el őket únt
pörpatvar, se szeszély, semmi, csak a halál.

Horatius (Radnóti Miklós)


Dátum: 2009-11-01 20:32:29 -- írta: aranytk
Az emlékezés napján érte is gyúlt ma a láng...
Tónibácsi, ölellek, szeretettel!
Kati


Dátum: 2009-11-01 22:01:46 -- írta: tonibacsi
Ládd, fogyóban tágfényű egünk,
Uk-muk-fuk, és egy nap elmegyünk.

Szeretettel.


2009. szeptember 28.

Kívánlak

Kívánlak!
Érintésed pontosan tudom,
Csontig koptatott ős szerelmek
Megoldóképletéből.

Csókod íze,
Bőröd illata,
Tarkód apró hajának selyme
Négy tizedes pontosságig kiszámítható.

Most már csak
A lelkedet kívánom.
Mestermívű zárszerkezetét
Kattanni, oldódni halljam.

Ó nem!
Nem azt a külső,
Százszor lemásolt,
Százszor elvesztett,
Adott - kapott - cseréltet
Gondolom.

A másikat!
A szellemzárral
Hét ponton zárhatót,
Az illetéktelent felkoncolót,
A réges-rég várt
Konstellációt
Magában hordó
Eszményi kincset,
Kelyhednek kódját,
Az örök-élet mátrixát őrzőt,
A jégmarkú törvényt legyőzőt,
A feltétlenül megnyíló végtelent,
Élet-halál mezsgyéjén élt jelent,
A testtelen feltépett szenvedélyt,
Tilalomfákra felszúrt engedélyt,
Parányi pontot ős bizonytalanban,
Hangtalan szót pletykáló hangzavarban.
DNS-emre nyíló halálos csendjét
Kívánom, jóllehet, az már a nemlét.




Hozzászólások:
Dátum: 2009-09-28 16:39:00 -- írta: bratanerzsi
Hú!
Ez fantasztikus kívánság!
Nem hiszem, hogy bármi is kimaradt volna, olyan jól összeszedted a csodaszép képeket!
gratulálok!
szeretettel. Böbe


Dátum: 2009-09-28 17:17:08 -- írta: Tarpay
Látom te is tudod: Ha vizet kívánsz, meglehet jeget kapsz,
ha jégbe markolnál, talán csak párája vesz körül.
Kemény, roncsolás mentesen feltörhetetlen vaddió ez.
Hasonlatos a Taóhoz; minek nevét ha kiejted, már nem az.
Ködbe bújt ösvény ez, amolyan köztes, megnevezhetetlen állapot.
Mint versed; most még él. Később?
Persze meg lesz, s ezt onnan lehet majd tudni, hogy Valami nagyon hiányozni fog.
Barátod: B


Dátum: 2009-09-28 17:18:26 -- írta: ariel
... Vagy a nemlét, - vagy az igazi létezés. Számomra ez a karmikus összetartozás, a lélekpárok örök megbonthatatlan együttléte...
Nagyon tetszett, még ha nem is azt értem rajta, amit te.:)
Gratulálok.
Szeretettel:
Andy.



Dátum: 2009-09-28 17:20:57 -- írta: A-ny
kívánni nem nagy kunszt,
no, de
ily egy szuszra
s ráadásul de lux:))

nyitogatni a 7 pecsétes ajtókat... húsbamarkolt DNS spirállal... csak így érdemes!
nagyon nagy gratu!

ölelés:
a-ny



Dátum: 2009-09-28 21:08:40 -- írta: Uccika
Igen, így kell mélyére merülni valakinek!
Csak így érdemes!


Dátum: 2009-09-28 21:36:14 -- írta: tonibacsi
Kívánós kívánság.
Köszönöm, hogy benéztél!


Dátum: 2009-09-28 21:57:41 -- írta: tonibacsi
Hallod?
Roskad a csend, s önmagunkról verődik újra vissza.
Semmit mondunk, de szépen, rendezetten.
Az utolsó sor sem kegyetlen,
Mérgét a föld gyorsan beissza.
Van, aki sír, van, aki nevet,
Játékunk elvenni nem lehet!



Dátum: 2009-09-28 22:03:07 -- írta: tonibacsi
Szeretem a szomorú órák
Kisértetes, intő hivását,
A nagy Halál, a szent Halál
Játszi mását.

Ady


Dátum: 2009-09-28 22:20:28 -- írta: tonibacsi
Szeretve volt... legalább hitte
És üdvét alkotá e hit.
Boldog, ki a feltétlen hitbe
Az ész hideg sugallatit
Elringatá -s pillangóképen
Virágok illatos kelyhében,
Vagy mint a vándor útfelen -
Saját szívében megpihen.


(Anyegin, LI.)


Szeretés: tb.


Dátum: 2009-09-28 22:27:07 -- írta: tonibacsi
Navigare necesse est...

(a ˝merülni˝ szót nem tudom latinul)

Ölel: tb.


Dátum: 2009-09-29 09:37:05 -- írta: Nadie
elolvastam és elgondolkodtat.
örülök hogy olvastam, sokadszorra olvasom mire írni mernék róla, mégis ahányszor elolvasom mindig más érzést kelt. Úgy érzem ezt meg kell osztanom itt, ezt a furcsa kettősséget- hármasságot- ˝sokadságot˝ amit minden alkalommal kelt. Furcsa de egyszer sem hagy idegen.
Tonibacsi nem tudom hogy gratulálni merjek-e, de amit mondhatok. feltétlen megfogott ez a mű is... ha nem haragszol csupán az én tisztázatlan gondolataim miatt adnék egy négy ötödöt... de mivel azt nem lehet hajlok az ötös felé:)
Örülök hogy olvashattalak.

Imi


Dátum: 2009-09-29 09:37:39 -- írta: Nadie
ezt csak mert nem jelöltem...:-/


Dátum: 2009-09-29 12:01:39 -- írta: nyilas

Szia tonibácsi!
˝szépen rendezetten˝ na igen legyen nékünk is feladat...:)
Megforgatni szétzilálni kostólni, azt mindenki egye meg, amit föztél.
Nekem ízlett!
Szeretettel meg: nyilas


Dátum: 2009-09-29 14:49:24 -- írta: tonibacsi
Örülök, hogy olvastál Imi (Imre?)!

Úgy lenne rendjén, hogy ne ˝fogjon meg˝ az ilyesmi. És úgy lenne gyönyörű, ha azt fogná meg, akinek szántam. Rengeteg asszonyverset találsz itt, ami megfog és el sem enged!


Dátum: 2009-09-29 14:56:24 -- írta: tonibacsi
Azt hiszem, a célszemélynek csak a csontok maradnak. Majd főzünk másikat!

Ölel: tonibacsi


Dátum: 2009-09-29 15:23:07 -- írta: Romoska
Kedves Tonibá!
Remélem, neked sikerül megfejtened azt a kódot, amellyel hétponton zárható szellemzárral van titkosítva a női lélek rejtelme.
Gratulálok!
Szeretettel: Romoska


Dátum: 2009-09-29 15:49:10 -- írta: Nadie
És mennyire igazad van: D érjen célt és ez a lényeg: D


Dátum: 2009-09-29 19:41:16 -- írta: tonibacsi
Csillagom!

Egy ajtó, egy zár, egy jelszó mindig hiányozni fog. Ha más nem, az a talány marad megfejthetetlen, hogy mért titkos a bugyrok egy része.

Örülök, hogy Romos volt a hajlékom!


Dátum: 2009-09-29 20:05:55 -- írta: janos
A réges-rég várt
Konstellációt
Magában hordó
Eszményi kincset,
Kelyhednek kódját,
-Igen:
homálykód-veszelytőt+józsírégetőt?
bodotított visszkanyarodál álomkalodályát?
Vagy pesztorkált tltotimázy-orgonát?
J.


Dátum: 2009-09-29 20:44:22 -- írta: mafla
Kívánlásod némaságba rántott. Gyönyörű és zuhogó, ámulatba ejtő gondolatokat szerelemre fűző vágyott kívánságsorozat. Okos és szép, különleges szerelmes vers.
Nagyon-nagyon tetszett!

Jóalkotós szép napokat!
Mariann


Dátum: 2009-09-29 21:41:25 -- írta: tonibacsi
A szerelem Hozzád tartozik. Én csak néha benézek, hátha eszembe jut róla valami.

Ölel: tonibacsi


Dátum: 2009-09-29 21:46:46 -- írta: tonibacsi
Nem is tudom! Az álomkalodály jól hangzik, majd rákészülök egy kicsit.


Dátum: 2009-09-30 00:17:11 -- írta: matasicsi
Nem kívánsz Te egy kicsit sokat?!... mert én úgy vélem, hogy a Mindenséget vágyod!... a léten túli örök együttlétet a végtelen fényben!... de igazad van!... ha már az ember vágyik valamire, hát ne adja alább! Szerintem ez a versed túlmutat a puszta ˝földi szerelmen˝!... na és persze, hogy gyönyörű!
Matas


Dátum: 2009-09-30 00:19:01 -- írta: matasicsi
Jaj!... és persze, hogy a ˝nagy csillagom˝... és a sok kicsi is a Tiád!!


Dátum: 2009-09-30 00:32:40 -- írta: Syringa
Ehhez majd holnap jövök, hadd izgulj egy napig, hogy mit szólok hozzá.:)

Ölelés!

Sy.


Dátum: 2009-09-30 22:04:28 -- írta: tonibacsi
Én a révészt is szeretném! És a kuglófot is! (Ha nem vagyok szemtelen)


Dátum: 2009-09-30 22:12:51 -- írta: tonibacsi
Majd szeretsz? Én most szeretlek,
most vagy itt, hát most ölelj meg,
a jövő sötét világ.
Késlekedsz még? jőjj csak szépen,
most csókolj meg Százszorszépem,
gyorsan száll az ifjuság.



Dátum: 2009-09-30 23:28:34 -- írta: Syringa
Itt is vagyok, ott se vagyok
csókot viszek, csókot hagyok.
Nézd, ott repül egy madár!
Amíg nézed, elszaladok
kezedben orgonát hagyok
mélyen szippantsd illatát.


Dátum: 2009-10-01 00:50:19 -- írta: matasicsi
:))))) Szerintem a révészről mondj le!... szőrös, több ezeréves, büdös bagószagú, mogorva,... viszont ami igaz az igaz: Tiéd minden kuglófom!!!
Matas


Dátum: 2009-10-01 09:31:16 -- írta: tonibacsi
A kertembe vakond ás át
Az orgona virágzását
Nem érem meg
Nem érem meg
Az orgona képi mását
Lelkem fénylő játszi mását
Nem érdemled
Nem érdemled


Dátum: 2009-10-01 14:37:00 -- írta: leguan
Csodálatosan szép, nyugodt s mégis forrongó költemény lett, Kedves Tónibácsi!:)
A szürke, kocsonyás hétköznapokban mint frissítő zápor hulltak alá szavaid...
Gratulálok!

Szeretettel és Tisztelettel: leguan


Dátum: 2009-10-01 16:59:28 -- írta: tollhegy
˝Rendszerint van egy, akit igazán szeretünk, aki a legkedvesebb,
lelkünkhöz közelálló, olyan titok ez, melyet nem szabad bolygatni.
A szeretet mélyebben van.
Tudatnál, akaratnál, vágynál, képzeletnél, társadalmi elvárásnál mélyebben.
A szeretet nem kötelesség, nem feladat. Józan ésszel, akarattal, kényszerrel nem előidézhető állapot.

A szeretet: a szabadság jegyében áll.˝ /Müller Péter/

Szeretettel ölellek:
Marianna






Dátum: 2009-10-01 21:36:17 -- írta: tonibacsi
Kössz, legu!

Már nincs forrongás - azt hiszem semmi sincs. Virazsírozott emlékek vannak, azokat szinezzük újra.

Öleléssel: tonibacsi


Dátum: 2009-10-01 22:25:56 -- írta: tonibacsi
Most eszembe jutott egy nyolcszögletű, virágmotívumokkal díszített csokis doboz. Amikor a fölső sort kizabálta az ember, egy fehér hullámpapír fedélke alatt - meglepetésre - volt még egy réteg desszert.

Ez, drága Marianna, egy egyrétegű vers. Megkívánni, szerelemre gyúlni, megszeretni, megszokni, mind külön rétege a másik emberhez fűződő kapcsolatunknak. Ezt átlátni, megérteni, megmagyarázni lehetetlen!

Örülök, hogy elolvastad!

Pusszantás: tb.


Dátum: 2009-10-03 08:42:26 -- írta: janos
˝A kaloda az egyik legszégyenteljesebb, legmegalázóbb büntetési és kínzási forma volt. Az eljárás lényege abból állt, hogy az áldozat kezeit és lábait...˝


˝Két típusa ismert: a csupán nád- vagy szalmahéjazattal ellátott tetőszerkezetből álló ún. seggenülő hodály, valamint az alacsony falu, nyeregtetős hodály...˝

Hogy mutatna, ha azt írnám: álomkalodahodályát? (persze lehet hogy jobb lett volna )

Üdv. János


Dátum: 2009-10-03 22:19:40 -- írta: Abraham
Jóllehet, én azt gondolom, ez igazán a lét.
Aki még nem vesztette el a hitét,
akiben megvan a bizalom.
Bocsi, hogy most elmém játszani hagyom.
Nem tudok, nem faragni bárgyú rímeket,
ha versed olvasom és itt hagyom neked
hatását, hiszen dicséred Isten alkotását,
képes vagy látni szöveteken át,
egészen addig a pontig, ahol már megszűnik az érdek.
Sokan vagyunk, akik ilyet csak remélnek...
Ok, ok. lassan kussolok, versed tettszett.
ha kedved támad írni, feltétlenül tedd meg!:)

Bocsi, kicsit idétlenkedtem.
Tényleg jó vers, tetszett.
Szia.
R.




Dátum: 2009-10-07 10:21:55 -- írta: Horvathliv
Ó nem!
Nem azt a külső,
Százszor lemásolt,
Százszor elvesztett,
Adott - kapott - cseréltet
Gondolom.

Jól gondolta, tonibácsi. Ettől jó a vers.

baráti üdvözlet: Lívia


Dátum: 2009-10-08 23:54:38 -- írta: tonibacsi
Mit gondoltam? Hiszen azt idézted, amit nem gondoltam. most akkor nem tudom, hogy tetszett az, amire gondoltam!

Pusszantás: tb.


Dátum: 2009-10-10 15:56:49 -- írta: szocpol
Kíván Lak legyen hajlékod-e földi létben!
baris


Dátum: 2009-10-10 23:08:18 -- írta: TiTi_
Ez annyira szép...
És a ritmusa, ahogyan egyre lendületesebben mondod a magadét..., hogy a végén, az utolsó pár szó, mint egy betonfal, megtörje az iramlást...
Nagyon tetszett.

Szeretettel, TiTi


Dátum: 2009-10-11 16:34:23 -- írta: tonibacsi
Úgy érted - úgy értem...


Dátum: 2009-10-11 16:39:12 -- írta: tonibacsi
Örülök!

A betonfal jó! Az a maradandó. A többi virtualitás, autoszuggesztió, elképzelés (mint minden cyberálom)

Ölel: tonibacsi


Dátum: 2009-10-30 13:38:06 -- írta: Nogee
Azt hiszem, értem...:)



Dátum: 2009-10-30 18:45:47 -- írta: tonibacsi
Drága Nogee!

Mikor kiválasztottad magadnak e sorokat:
Szeretem a beteg rózsákat,
Hervadva ha vágynak, a nőket,
A sugaras, a bánatos
Ősz-időket.
Fogalmad sem volt, hogy mennyire sejtelmes és sokszínű, kiismerhetetlen és megismerhetetlen a nő. Adynak is csak sejtései lehettek. Egyetlen furfangos éjszaka, vagy néhány évnyi viszony még közel sem jelenti azt, hogy betekinthetnél csipkártyáiba. Épp úgy üzemel, mint egy akkumulátor: Ha minden tartalék titokállománya kifogy feltölthetetlen, üres skatulyává válik. Ezért (szeressen bárhogy, kötődjön bármi erősen), mindig tart kifürkészhetetlen, cellákat, amik önálló életét, feltölthetőségét biztosítják.
Ezt nem kell bánni, és főleg nem kell mindenáron élve felboncolni szerelmesünket. A jó gazda is hagy fenn gyümölcsöt a madaraknak.
Ám a női lélek celláinak, minél nehezebben nyílnak, annál nagyobb az értékük. Ám aki nagyvonalú, nem kapar veszetten ezen értékek után, csak tudomásul veszi jelenlétüket. Egy verset, persze, mindenképpen megérnek!

Ölel: tonibacsi


Dátum: 2009-11-23 14:43:35 -- írta: Korin
Szia, most elkezdtelek olvasgatni.
ahogy időm engedi olvaslak benneteket.
Nagyon klasszul írsz.
Ez különösen nagyon tetszik.
Szeretettel, Korin


Dátum: 2009-11-24 23:24:26 -- írta: tonibacsi
Köszi!

Eddig a verselés Korinázatlan királya voltam. Ím ez a kis akadály is elhárult.

Öleléssel: tonibacsi


Dátum: 2009-11-26 22:19:34 -- írta: Moncsika
Szomorú, de szép!

Szeretettel: Moncsika


Dátum: 2009-11-27 10:46:05 -- írta: tonibacsi
No akkor mi ebben a szomorú? Ha minden titkos ajtó kinyílt, vége van az előadásnak. Ha a puzzle utolsó darabja is a helyére került vége van a játéknak.

Öleléssel: tonibacsi


Dátum: 2009-11-27 12:38:59 -- írta: vitorla
Szia Tóni!
Nekem úgy tűnik, mintha egy befejezett dologról írnál, de tudod hogy mindent lehet ˝fel éleszteni ˝!:) A nemlét, odébb van!:))
Baráti öleléssel: István


Kívánlak

Kívánlak!
Érintésed pontosan tudom,
Csontig koptatott ős szerelmek
Megoldóképletéből.

Csókod íze,
Bőröd illata,
Tarkód apró hajának selyme
Négy tizedes pontosságig kiszámítható.

Most már csak
A lelkedet kívánom.
Mestermívű zárszerkezetét
Kattanni, oldódni halljam.

Ó nem!
Nem azt a külső,
Százszor lemásolt,
Százszor elvesztett,
Adott - kapott - cseréltet
Gondolom.

A másikat!
A szellemzárral
Hét ponton zárhatót,
Az illetéktelent felkoncolót,
A réges-rég várt
Konstellációt
Magában hordó
Eszményi kincset,
Kelyhednek kódját,
Az örök-élet mátrixát őrzőt,
A jégmarkú törvényt legyőzőt,
A feltétlenül megnyíló végtelent,
Élet-halál mezsgyéjén élt jelent,
A testtelen feltépett szenvedélyt,
Tilalomfákra felszúrt engedélyt,
Parányi pontot ős bizonytalanban,
Hangtalan szót pletykáló hangzavarban.
DNS-emre nyíló halálos csendjét
Kívánom, jóllehet, az már a nemlét.




Hozzászólások:


Dátum: 2009-09-28 16:39:00 -- írta: bratanerzsi
Hú!
Ez fantasztikus kívánság!
Nem hiszem, hogy bármi is kimaradt volna, olyan jól összeszedted a csodaszép képeket!
gratulálok!
szeretettel. Böbe


Dátum: 2009-09-28 17:17:08 -- írta: Tarpay
Látom te is tudod: Ha vizet kívánsz, meglehet jeget kapsz,
ha jégbe markolnál, talán csak párája vesz körül.
Kemény, roncsolás mentesen feltörhetetlen vaddió ez.
Hasonlatos a Taóhoz; minek nevét ha kiejted, már nem az.
Ködbe bújt ösvény ez, amolyan köztes, megnevezhetetlen állapot.
Mint versed; most még él. Később?
Persze meg lesz, s ezt onnan lehet majd tudni, hogy Valami nagyon hiányozni fog.
Barátod: B


Dátum: 2009-09-28 17:18:26 -- írta: ariel
... Vagy a nemlét, - vagy az igazi létezés. Számomra ez a karmikus összetartozás, a lélekpárok örök megbonthatatlan együttléte...
Nagyon tetszett, még ha nem is azt értem rajta, amit te.:)
Gratulálok.
Szeretettel: Andy.


Dátum: 2009-09-28 17:20:57 -- írta: A-ny
kívánni nem nagy kunszt,
no, de
ily egy szuszra
s ráadásul de lux:))

nyitogatni a 7 pecsétes ajtókat... húsbamarkolt DNS spirállal... csak így érdemes!
nagyon nagy gratu!

ölelés: a-ny


Dátum: 2009-09-28 21:08:40 -- írta: Uccika
Igen, így kell mélyére merülni valakinek!
Csak így érdemes!


Dátum: 2009-09-28 21:36:14 -- írta: tonibacsi
Kívánós kívánság.
Köszönöm, hogy benéztél!


Dátum: 2009-09-28 21:57:41 -- írta: tonibacsi
Hallod?
Roskad a csend, s önmagunkról verődik újra vissza.
Semmit mondunk, de szépen, rendezetten.
Az utolsó sor sem kegyetlen,
Mérgét a föld gyorsan beissza.
Van, aki sír, van, aki nevet,
Játékunk elvenni nem lehet!


Dátum: 2009-09-28 22:03:07 -- írta: tonibacsi
Szeretem a szomorú órák
Kisértetes, intő hivását,
A nagy Halál, a szent Halál
Játszi mását.  Ady


Dátum: 2009-09-28 22:20:28 -- írta: tonibacsi
Szeretve volt... legalább hitte
És üdvét alkotá e hit.
Boldog, ki a feltétlen hitbe
Az ész hideg sugallatit
Elringatá -s pillangóképen
Virágok illatos kelyhében,
Vagy mint a vándor útfelen -
Saját szívében megpihen.

(Anyegin, LI.)

Szeretés: tb.


Dátum: 2009-09-28 22:27:07 -- írta: tonibacsi
Navigare necesse est...

(a ˝merülni˝ szót nem tudom latinul)

Ölel: tb.


Dátum: 2009-09-29 09:37:05 -- írta: Nadie
elolvastam és elgondolkodtat.
örülök hogy olvastam, sokadszorra olvasom mire írni mernék róla, mégis ahányszor elolvasom mindig más érzést kelt. Úgy érzem ezt meg kell osztanom itt, ezt a furcsa kettősséget- hármasságot- ˝sokadságot˝ amit minden alkalommal kelt. Furcsa de egyszer sem hagy idegen.
Tonibacsi nem tudom hogy gratulálni merjek-e, de amit mondhatok. feltétlen megfogott ez a mű is... ha nem haragszol csupán az én tisztázatlan gondolataim miatt adnék egy négy ötödöt... de mivel azt nem lehet hajlok az ötös felé:)
Örülök hogy olvashattalak.

Imi


Dátum: 2009-09-29 09:37:39 -- írta: Nadie
ezt csak mert nem jelöltem...:-/


Dátum: 2009-09-29 12:01:39 -- írta: nyilas

Szia tonibácsi!
˝szépen rendezetten˝ na igen legyen nékünk is feladat...:)
Megforgatni szétzilálni kóstolni, azt mindenki egye meg, amit főztél.
Nekem ízlett!
Szeretettel meg: nyilas


Dátum: 2009-09-29 14:49:24 -- írta: tonibacsi
Örülök, hogy olvastál Imi (Imre?)!

Úgy lenne rendjén, hogy ne ˝fogjon meg˝ az ilyesmi. És úgy lenne gyönyörű, ha azt fogná meg, akinek szántam. Rengeteg asszonyverset találsz itt, ami megfog és el sem enged!


Dátum: 2009-09-29 14:56:24 -- írta: tonibacsi
Azt hiszem, a célszemélynek csak a csontok maradnak. Majd főzünk másikat!

Ölel: tonibacsi


Dátum: 2009-09-29 15:23:07 -- írta: Romoska
Kedves Tonibá!
Remélem, neked sikerül megfejtened azt a kódot, amellyel hétponton zárható szellemzárral van titkosítva a női lélek rejtelme.
Gratulálok!
Szeretettel: Romoska


Dátum: 2009-09-29 15:49:10 -- írta: Nadie
És mennyire igazad van :D érjen célt és ez a lényeg :D


Dátum: 2009-09-29 19:41:16 -- írta: tonibacsi
Csillagom!

Egy ajtó, egy zár, egy jelszó mindig hiányozni fog. Ha más nem, az a talány marad megfejthetetlen, hogy mért titkos a bugyrok egy része.

Örülök, hogy Romos volt a hajlékom!


Dátum: 2009-09-29 20:05:55 -- írta: janos
A réges-rég várt
Konstellációt
Magában hordó
Eszményi kincset,
Kelyhednek kódját,
-Igen:
homálykód-veszelytőt+józsírégetőt?
bodotított visszkanyarodál álomkalodályát?
Vagy pesztorkált tltotimázy-orgonát?
J.


Dátum: 2009-09-29 20:44:22 -- írta: mafla
Kívánlásod némaságba rántott. Gyönyörű és zuhogó, ámulatba ejtő gondolatokat szerelemre fűző vágyott kívánságsorozat. Okos és szép, különleges szerelmes vers.
Nagyon-nagyon tetszett!

Jóalkotós szép napokat!
Mariann


Dátum: 2009-09-29 21:41:25 -- írta: tonibacsi
A szerelem Hozzád tartozik. Én csak néha benézek, hátha eszembe jut róla valami.

Ölel: tonibacsi


Dátum: 2009-09-29 21:46:46 -- írta: tonibacsi
Nem is tudom! Az álomkalodály jól hangzik, majd rákészülök egy kicsit.


Dátum: 2009-09-30 00:17:11 -- írta: matasicsi
Nem kívánsz Te egy kicsit sokat?!... mert én úgy vélem, hogy a Mindenséget vágyod!... a léten túli örök együttlétet a végtelen fényben!... de igazad van!... ha már az ember vágyik valamire, hát ne adja alább! Szerintem ez a versed túlmutat a puszta ˝földi szerelmen˝!... na és persze, hogy gyönyörű!
Matas


Dátum: 2009-09-30 00:19:01 -- írta: matasicsi
Jaj!... és persze, hogy a ˝nagy csillagom˝... és a sok kicsi is a Tiéd!!


Dátum: 2009-09-30 00:32:40 -- írta: Syringa
Ehhez majd holnap jövök, hadd izgulj egy napig, hogy mit szólok hozzá.:)

Ölelés!

Sy.


Dátum: 2009-09-30 22:04:28 -- írta: tonibacsi
Én a révészt is szeretném! És a kuglófot is! (Ha nem vagyok szemtelen)


Dátum: 2009-09-30 22:12:51 -- írta: tonibacsi
Majd szeretsz? Én most szeretlek,
most vagy itt, hát most ölelj meg,
a jövő sötét világ.
Késlekedsz még? jőjj csak szépen,
most csókolj meg Százszorszépem,
gyorsan száll az ifjuság.



Dátum: 2009-09-30 23:28:34 -- írta: Syringa
Itt is vagyok, ott se vagyok
csókot viszek, csókot hagyok.
Nézd, ott repül egy madár!
Amíg nézed, elszaladok
kezedben orgonát hagyok
mélyen szippantsd illatát.


Dátum: 2009-10-01 00:50:19 -- írta: matasicsi
:))))) Szerintem a révészről mondj le!... szőrös, több ezeréves, büdös bagószagú, mogorva,... viszont ami igaz az igaz: Tiéd minden kuglófom!!!
Matas


Dátum: 2009-10-01 09:31:16 -- írta: tonibacsi
A kertembe vakond ás át
Az orgona virágzását
Nem érem meg
Nem érem meg
Az orgona képi mását
Lelkem fénylő játszi mását
Nem érdemled
Nem érdemled


Dátum: 2009-10-01 14:37:00 -- írta: leguan
Csodálatosan szép, nyugodt s mégis forrongó költemény lett, Kedves Tónibácsi!:)
A szürke, kocsonyás hétköznapokban mint frissítő zápor hulltak alá szavaid...
Gratulálok!

Szeretettel és Tisztelettel: leguan


Dátum: 2009-10-01 16:59:28 -- írta: tollhegy
˝Rendszerint van egy, akit igazán szeretünk, aki a legkedvesebb,
lelkünkhöz közelálló, olyan titok ez, melyet nem szabad bolygatni.
A szeretet mélyebben van.
Tudatnál, akaratnál, vágynál, képzeletnél, társadalmi elvárásnál mélyebben.
A szeretet nem kötelesség, nem feladat. Józan ésszel, akarattal, kényszerrel nem előidézhető állapot.

A szeretet: a szabadság jegyében áll.˝ /Müller Péter/

Szeretettel ölellek:
Marianna




Dátum: 2009-10-01 21:36:17 -- írta: tonibacsi
Kössz, legu!

Már nincs forrongás - azt hiszem semmi sincs. Virazsírozott emlékek vannak, azokat szinezzük újra.

Öleléssel: tonibacsi


Dátum: 2009-10-01 22:25:56 -- írta: tonibacsi
Most eszembe jutott egy nyolcszögletű, virágmotívumokkal díszített csokis doboz. Amikor a fölső sort kizabálta az ember, egy fehér hullámpapír fedélke alatt - meglepetésre - volt még egy réteg desszert.

Ez, drága Marianna, egy egyrétegű vers. Megkívánni, szerelemre gyúlni, megszeretni, megszokni, mind külön rétege a másik emberhez fűződő kapcsolatunknak. Ezt átlátni, megérteni, megmagyarázni lehetetlen!

Örülök, hogy elolvastad!

Pusszantás: tb.


Dátum: 2009-10-03 08:42:26 -- írta: janos
˝A kaloda az egyik legszégyenteljesebb, legmegalázóbb büntetési és kínzási forma volt. Az eljárás lényege abból állt, hogy az áldozat kezeit és lábait...˝


˝Két típusa ismert: a csupán nád- vagy szalmahéjazattal ellátott tetőszerkezetből álló ún. seggenülő hodály, valamint az alacsony falu, nyeregtetős hodály...˝

Hogy mutatna, ha azt írnám: álomkalodahodályát? (persze lehet hogy jobb lett volna )

Üdv. János


Dátum: 2009-10-03 22:19:40 -- írta: Abraham
Jóllehet, én azt gondolom, ez igazán a lét.
Aki még nem vesztette el a hitét,
akiben megvan a bizalom.
Bocsi, hogy most elmém játszani hagyom.
Nem tudok, nem faragni bárgyú rímeket,
ha versed olvasom és itt hagyom neked
hatását, hiszen dicséred Isten alkotását,
képes vagy látni szöveteken át,
egészen addig a pontig, ahol már megszűnik az érdek.
Sokan vagyunk, akik ilyet csak remélnek...
Ok, ok. lassan kussolok, versed tettszett.
ha kedved támad írni, feltétlenül tedd meg!:)

Bocsi, kicsit idétlenkedtem.
Tényleg jó vers, tetszett.
Szia.
R.




Dátum: 2009-10-07 10:21:55 -- írta: Horvathliv
Ó nem!
Nem azt a külső,
Százszor lemásolt,
Százszor elvesztett,
Adott - kapott - cseréltet
Gondolom.

Jól gondolta, tonibácsi. Ettől jó a vers.

baráti üdvözlet: Lívia


Dátum: 2009-10-08 23:54:38 -- írta: tonibacsi
Mit gondoltam? Hiszen azt idézted, amit nem gondoltam. most akkor nem tudom, hogy tetszett az, amire gondoltam!

Pusszantás: tb.


Dátum: 2009-10-10 15:56:49 -- írta: szocpol
Kíván Lak legyen hajlékod-e földi létben!
baris


Dátum: 2009-10-10 23:08:18 -- írta: TiTi_
Ez annyira szép...
És a ritmusa, ahogyan egyre lendületesebben mondod a magadét..., hogy a végén, az utolsó pár szó, mint egy betonfal, megtörje az iramlást...
Nagyon tetszett.

Szeretettel, TiTi


Dátum: 2009-10-11 16:34:23 -- írta: tonibacsi
Úgy érted - úgy értem...


Dátum: 2009-10-11 16:39:12 -- írta: tonibacsi
Örülök!

A betonfal jó! Az a maradandó. A többi virtualitás, autoszuggesztió, elképzelés (mint minden cyberálom)

Ölel: tonibacsi


Dátum: 2009-10-30 13:38:06 -- írta: Nogee
Azt hiszem, értem...:)



Dátum: 2009-10-30 18:45:47 -- írta: tonibacsi
Drága Nogee!

Mikor kiválasztottad magadnak e sorokat:
Szeretem a beteg rózsákat,
Hervadva ha vágynak, a nőket,
A sugaras, a bánatos
Ősz-időket.
Fogalmad sem volt, hogy mennyire sejtelmes és sokszínű, kiismerhetetlen és megismerhetetlen a nő. Adynak is csak sejtései lehettek. Egyetlen furfangos éjszaka, vagy néhány évnyi viszony még közel sem jelenti azt, hogy betekinthetnél csipkártyáiba. Épp úgy üzemel, mint egy akkumulátor: Ha minden tartalék titokállománya kifogy feltölthetetlen, üres skatulyává válik. Ezért (szeressen bárhogy, kötődjön bármi erősen), mindig tart kifürkészhetetlen, cellákat, amik önálló életét, feltölthetőségét biztosítják.
Ezt nem kell bánni, és főleg nem kell mindenáron élve felboncolni szerelmesünket. A jó gazda is hagy fenn gyümölcsöt a madaraknak.
Ám a női lélek celláinak, minél nehezebben nyílnak, annál nagyobb az értékük. Ám aki nagyvonalú, nem kapar veszetten ezen értékek után, csak tudomásul veszi jelenlétüket. Egy verset, persze, mindenképpen megérnek!

Ölel: tonibacsi


Dátum: 2009-11-23 14:43:35 -- írta: Korin
Szia, most elkezdtelek olvasgatni.
ahogy időm engedi olvaslak benneteket.
Nagyon klasszul írsz.
Ez különösen nagyon tetszik.
Szeretettel, Korin


Dátum: 2009-11-24 23:24:26 -- írta: tonibacsi
Köszi!

Eddig a verselés Korinázatlan királya voltam. Ím ez a kis akadály is elhárult.

Öleléssel: tonibacsi


Dátum: 2009-11-26 22:19:34 -- írta: Moncsika
Szomorú, de szép!

Szeretettel: Moncsika


Dátum: 2009-11-27 10:46:05 -- írta: tonibacsi
No akkor mi ebben a szomorú? Ha minden titkos ajtó kinyílt, vége van az előadásnak. Ha a puzzle utolsó darabja is a helyére került vége van a játéknak.

Öleléssel: tonibacsi


Dátum: 2009-11-27 12:38:59 -- írta: vitorla
Szia Tóni!
Nekem úgy tűnik, mintha egy befejezett dologról írnál, de tudod hogy mindent lehet ˝fel éleszteni ˝!:) A nemlét, odébb van!:))
Baráti öleléssel: István





2009. szeptember 1.

Álmod festője

Álmod festője festi fenn a csendet
Alkonyfelhők arany olajával.
Hajad színéből szőtt vászonra hord
Valami furcsa gyöngyházfényű port.[nobr]

Párnád csücskén fennakad kevés,
S a mutató mögött a percegés
Bernstein zenébe tűnik lassan át.
Pasztellkrétákból épít orgonát,
S szemed színéből fúgát rögtönöz.
Tarka álmod közben itt köröz,
Ez a vers csak bele retusál
(Halványan, mint egy organza sál)
Egy nem lévő, elképzelt mosolyt,
Mi ügyetlen kisujján lefolyt.

Álmod festője őrzi most a csendet
Angyal zenéje lesz, ha óra csenget,
S lelkedre, hogyha fényt vetít a hajnal,
Halkan tűnik el, nem nagy robajjal.



Hozzászólások:

Dátum: 2009-09-01 20:10:28 -- írta: janos
Nyújtózkodom én is, de az én kezem nem ér fel az égig.
Földközelben maradok, a fényt Ti úgyis lehozsanázzátok ˝nékim˝!

Köszi.
János

(Tóni bátyám, megszaladt a biciklilánc,
ilyenkor ki kell egy szemet venni, ha zavar, hogy szalajt)


Dátum: 2009-09-02 00:27:56 -- írta: matasicsi
HÚ de szép!
Matas /az irígy/


Dátum: 2009-09-02 13:25:10 -- írta: tonibacsi
Valamit elbasztam volna? Nézem!


Dátum: 2009-09-02 13:26:28 -- írta: tonibacsi
Aranyos vagy! Olvastál. Ez manapság sok!


Dátum: 2009-09-02 14:38:38 -- írta: Tarpay
Ja, így könnyű!!
Szocci lelkülete valósággal kiprovokálja
a jó verseket.
Azért (Neked is) grat:
öcséd


Dátum: 2009-09-02 14:54:27 -- írta: janos
Tudod, nekem ami túl kerek, s jó
-zrikálom magam s Téged-
úgy vagyok, mint akit seggberúgott a muraközi ló-
/a szódás lova/
(A biciklilánc helyett írtam volna azt: a skrizoo energialáncstukkoló ANGYALÁT demást és (k**va) jót írtál?/
Vagy: Fogd vissza magad már, Arany-Ady-Pilinszki-t ezután minek olvasnám?? :)

János



Dátum: 2009-09-02 21:57:00 -- írta: tonibacsi
Gondoltam, a lefojt - lefolyt guzmira célzol. Eda már szólt, Wenus nem ér rá, marad a fojtás.

A megemlített urakat nem ismerem, de biztos tudnak valamit, olvasd őket, ők is olvasnak Téged.

˝Visszavonulunk és a hírünk megőrzi, ha kész lesz majd az evangélim...˝

Ölel: tb.


Dátum: 2009-09-02 22:15:56 -- írta: tonibacsi
Elmondom, (a Re Re HSz-t úgyse olvassa el senki) nekem mindig kellet egy fárosz, egy elérhetetlen sziklatű, hogy beinduljak. Évekig Gyémánt-epigon voltam, majd Yerka, Henk Helmantel. Barátaim Ady-verset írattak velem és felolvasták a bölcsész karon. A tanársegéd úr meg elemezte, mint Csinszka-verset. Nagy-nagy utánérző voltam, de eredeti ötletem nem volt. Most már nem is lesz.

Köszönöm a figyelmet és a türelmet!

Az öreg(ebbik)


Dátum: 2009-09-03 08:06:43 -- írta: Tarpay
Hát velem fingot fogtál, Öreg(ebbik),
mert én el szoktam olvasni a re. re. re. hsz-eket is.:)
Benedek Marcellnél olvastam, hogy az alkotók három,
(szerintem nem feltétlenül elkülöníthető) csoportba oszthatók,
miszerint: dilettáns, művész és mesterember.
Benned a mesterember, s a művész (ne kérdezd, mert én sem tudom milyen arányban) ötvöződik.
B. M. példaként hozza fel (többek közt) id. Dumas-t, mint mesterembert.
Bevallom, szívesebben olvasom őt, mint egy-két művészt. (a dilinyós dilettánsokról nem is beszélve)
Te csak ne szerénykedj! Sokan lennének (én is) ilyen fárosz-epigonok.
Most én köszönöm türelmedet,
barátsággal:
öcséd


Dátum: 2009-09-03 21:01:20 -- írta: tonibacsi
(Nem a saját vers alattira gondoltam, a többsoros feleselgetőre.)

Tovább nem csűrném, mert nem marad a bográcspartíhoz téma, csak a kajaszapuló.


Dátum: 2009-09-04 10:12:27 -- írta: ariel
Nagyon szép. Mintha nem is ebben a világban járnék, hanem egy álomban, ahol zene a szélzúgás, és láthatatlan ecsetvonások alakítják a tájat. (Azért megnézem a szocpolét is.)
Köszi az élményt.
Szeretettel:
A.


Dátum: 2009-09-04 22:11:32 -- írta: tonibacsi
Nézzed! Nézzed!

Szocpol egy érzékenylelkületű ifjú hölgy, tonibacsi meg egy lottyadtpotrohú faszagáj a Plaza es Spana -ról. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni!

Öleléssel: tonibacsi


Dátum: 2009-09-05 11:16:26 -- írta: matteo
...


Dátum: 2009-09-06 23:59:59 -- írta: tonibacsi
Így teljesen szabálytalan. PONT - PONT - VESSZŐCSKE! (De érthető)


Dátum: 2009-09-08 22:38:38 -- írta: matasicsi
Kedves tonibacsi!... háááát, csak tanítgass engem!!... meg javítgass,... minden szavad ˝Arany˝!:)... a képeidtől meg, amit ˝festesz˝ eláll a lélegzetem! Köszönöm!
Matas /a kajla tanulni vágyó/


Dátum: 2009-09-08 22:49:21 -- írta: tonibacsi
Nana ne!
Elfogol engemet kapatni! Igy is elég kapatos vagyok. Ajánlok magam helyett egy kollégát: Áprily L. (én is tőle tanulom a csíziót)

Ölelés!


Dátum: 2009-09-08 23:47:05 -- írta: matasicsi
Köszönöm! (látod, már megint kaptam valamit!):)
Matas


Dátum: 2009-09-09 00:17:52 -- írta: Trex
Bár lenne hét fejem, hétszer emelhetném a kalapom.


Dátum: 2009-09-09 10:20:13 -- írta: tonibacsi
Nagyon megtisztelő, de az érdem, azé a rövidke versé amit Szocpol kolléga írt. Ha van érkezésed olvasd el és vesd össze a kettőt.

(Máris küldtél egy remek retrofuturist témát: hétfejű sárkány, hét különféle kalapban. Remek!)

És köszönöm az olvasást!


Dátum: 2009-09-10 22:29:25 -- írta: mafla
Hang-szín-fény-kép. Összeolvadó gyönyörű egység.

Jó volt újra nálad kezdeni az olvasást. Talán visszatalálok...

Szeretettel
Mariann


Dátum: 2009-09-10 23:56:00 -- írta: tonibacsi
Madame Curie: Az utánunk jövő nemzedéknek azt üzenem, mindig előre nézzenek és sohase hátra!

Ölel: tb


Dátum: 2009-09-11 10:42:13 -- írta: csabaiandy
az s nem mindhol szükséges, az én olvasatomban, megpróbálnám elkerülni őket, megaztán az olvasásban is megakaszt- a különben meg igenszépségesvers. de ez csak apróság:-))) tetszett.


Dátum: 2009-09-11 14:35:41 -- írta: leguan
... a fény úgy veszik ki az életből... mint ahogyan a levél szakad el a fától egy szörnyű orkánban...
a csönd... ennél sokkal észrevétlenebb... nem veszik el soha... csak úgy tűnik... s a legváratlanabb
percekben nehezedik a vállunkra...

gratulálok

szeretettel: leguan


Dátum: 2009-09-11 23:02:14 -- írta: tonibacsi
Én szeretem a S-ket, lehet azért, mert süket vagyok. A legközelebbiből kigyomlálom a felit. Az úgy nagyjából OK?

Köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmemet!

Üdv: tb.


Dátum: 2009-09-11 23:11:07 -- írta: tonibacsi
A csönd jobb mint a sötét. A csend+sötét=vég. Milyen érdekes: sötét oldal; csendes többség; néma csönd; vak sötét; világos beszéd; sötét, mint at éjszaka...


Dátum: 2009-09-12 07:24:02 -- írta: Uccika
Korán keltem és nagyon fáradt vagyok. De itt most álmodhattam tovább:)


Dátum: 2009-09-12 16:54:45 -- írta: tonibacsi
Talán álmodni: ez a bökkenő;
Mert hogy mi álmok jőnek a halálban,
Ha majd leráztuk mind e földi bajt,
Ez visszadöbbent. E meggondolás az,
Mi a nyomort oly hosszan élteti:
Mert ki viselné a kor gúny-csapásit,
Zsarnok bosszúját, gőgös ember dölyfét,
Útált szerelme kínját, pör-halasztást,
A hivatalnak packázásait,
S mind a rugást, mellyel méltatlanok
Bántalmazzák a tűrő érdemet:
Ha nyúgalomba küldhetné magát
Egy puszta tőrrel? -- Ki hordaná e terheket,
Izzadva, nyögve élte fáradalmin,
Ha rettegésünk egy halál utáni
Valamitől -- a nem ismert tartomány,
Melyből nem tér meg utazó -- le nem
Lohasztja kedvünk, inkább tűrni a
Jelen gonoszt, mint ismeretlenek
Felé sietni? --


Dátum: 2009-09-13 23:18:04 -- írta: Uccika
Nem félek a haláltól, de itthagyni a gyerekeimet, elborzaszt a gondolat.


Dátum: 2009-09-15 21:10:55 -- írta: TiTi_
Tónibácsi,
ez annyira szép..., finom..., könnyed...

Szeretettel, TiTi


Dátum: 2009-09-17 01:42:35 -- írta: Trex
A hétfejű sárkánnyal úgy esett meg,
elment egy délelőtt a kalaposhoz.
Szép és napos volt ez a délelőtt,
de baljóslatú mindenek előtt.
A kalapos a fél szemöldökét,
sietve húzta fel, s tekintete
végigjárt sorra (s újra) mind a hét
nagy buksin, és gondterhelt arca lőn.
És akkor így szólt: Ejnye-bejnye, kérem,
a sárkány úr, de jó kuncsaft nekem,
akármit is kér, azt én meglelem,
ha nincs elől, hát hátra megyek érte,
s hátul, ha nincs, hát hozatom szekéren,
csak mondja gyorsan, mi volna, ha kéne?
A sárkány erre toporgott kicsit,
hét náthás nózit lógatott feszengve,
elmormolt néhány félszeg jónapot,
hogy ő bizony éppen csak nézelődik,
épp csak betért, mert erre járt a sarkon,
épp a postára sietett amúgy,
mikor meglátta, nos, a kirakatban
azt a helyes kis szalmakalapot,
és hát kérdezné, abból hány darab van,
mert az egy nagyon helyes darab kalap.
De ne is mondja, szólt a harmadik fej,
mert vagy tüsszentek, és hát lángra kap,
vagy lelegeli butábbik fejem,
ha félrenézek épp, vagy bambulok...
A szalagos kalapra gondol? Arra,
abból kéne vagy tizennégy darab,
a húgomat is meg akarom lepni.



Dátum: 2009-09-17 19:13:49 -- írta: Abraham
Ez szép.
Gondolkodtam, hogyan festi az álom festője azt a csendet, ha közben ott a Bernstein zenébe tűnő percegés. A megfejtés, biztos az lehet, hogy egy folyamatot vázolsz(rendkívül szépen) amint az élet zaja egy falióra ketyegésén át, átmegy fúgába, majd (Talán) az is szépen elcsendesedik...
Így az álom festőjének alkotása-amennyiben csendet kíván festeni-tökéletes.:)
A versedre is mondhatnám, de soha, semmit nem tartok tökéletesnek.

Tetszett.
Szia.
R.


Dátum: 2009-09-17 20:49:24 -- írta: tonibacsi
Kedves R!

Ölülök hogy benéztél. Olvasd el szocpol versét az iniciálta a fentit. Az AMF-en minden mindennel összefügg. Kicsit olyan mint az Elien, életben tart és él belőled. A multkor néztem saját tartalomjegyzékem és rájöttem, AMF történeti lábjegyzet nélkül értelmetlen katymaz az egész.

Üdv, tonibacsi


Dátum: 2009-09-19 11:48:06 -- írta: showsaw
Gyönyörű vers.
Laktató.


Dátum: 2009-09-19 21:06:47 -- írta: tonibacsi
Köszönöm!

Laktam már máshol is, laktam már jobban is, delektat, de laktat.


Dátum: 2009-09-23 12:11:36 -- írta: A-ny
gratula TB.! szép lett!

a-ny


Dátum: 2009-09-23 15:44:17 -- írta: szocpol
Fantasztikusan plasztikus, finom, illékony!

Állítom Tóni, hogy a vers ˝kipottyant tolladból˝, mint a tollszáron ujjongva futó tinta, pacáért reszketve, nyomothagyva kielégülten a tökéletlen papíron.........
Csodát írtál újra!
baris


Dátum: 2009-09-23 15:46:46 -- írta: szocpol
˝szoci˝?... hol van még az öregek otthona?(......... ez kissé szíven ütött Tamás, én mindig őszinte csodálattal és szeretettel vettem csöpp számra nevednek drága betűit... hm, hm... szóval szoci...(
a.


Dátum: 2009-09-25 22:32:27 -- írta: tonibacsi
Hát éljen a fehér papírra, fehér tintával írott könyörtelen, áthághatatlan szabályunk! Úgy mint eddig.

Ölel: tonibacsi


Dátum: 2009-09-26 07:30:44 -- írta: Edafelicia
Szabálytalanul, szeretettel gratulálok versedhez.
Nagyon szép, már-már gyönyörű!

Eda


Dátum: 2009-09-30 00:20:20 -- írta: Syringa
Minden mindennel összefügg. Ühüm! Szerintem is...:) Erre a versre bizony jó szélesen rá kell mosolyognom:)
Ilyen egy vers, mikor több, mint szép.
Örömforrás volt.

Ölellek, drága álomfestő(m).

Syringa


Dátum: 2009-09-30 19:32:23 -- írta: Aliosra
nagyon tetszik. ügyes:)


Dátum: 2009-10-16 09:01:39 -- írta: szocpol
A szabályok nem könyörtelenek, inkább az nem közömbös számunkra ki, vagy mi írja azt. A belátásaink oldaláról nézve tán annak tűnhetnek, de hiszem, hogy az életünkben semmi sem véletlen, azaz hatalmas a Rend!
öllel:
:_) bariska


Dátum: 2009-10-16 14:20:10 -- írta: tonibacsi
Igen, a tölgyfa aszerint áll ellen a viharnak, hogy nyíróerőábrája eléri e a ktitikus pontot, vagy sem. De a tölgyet nem érdekli a nyíróerőábra. Kidől és meghal. A hátha mégis, és a hátha mégse élteti a művészetet és a szerelmet.

viszontöleléssel: tonibacsi


Dátum: 2009-10-16 21:18:55 -- írta: tonibacsi
Ezen vers címe egy idézet. Semmilyen kapcsolatban nincs azokkal a rosszszagú vegyianyagokkal amelyekkel a kenyeret keresem. Nagyon szivesen leszek az álmod festője, de az meglehetősen költséges. Most fejeztem be egy álmot, fél dioptriát romlott a szemem. A jó régi pámaragasztós cérnával megreperált szemüvegemet dobhatom a kukába. Előbb természetesen verbális eszközökkel le kell írni az álmot, aztán tonibacsi rákészül (fotók, forrásmunkák, tanulmányok), aztán jön az árajánlat. A távoli tájakon játszódó álmok a legdrágábbak.

Várom a megrendeléseket!

Pusszantás!


Dátum: 2009-10-16 21:29:08 -- írta: tonibacsi
Örülök, hogy tetszik! Közismerten ügyes vagyok! Mindenben! (Kivételek: konyhakerti növények ültetése, gázkészülékek karbantartása, videolejátszó digitális kijelzésű órájának beállítása, vadas marha zsemlegombóccal)