Nem tudhatja, amit én tudok,
Amikor a kéklő márciustól
Féltenyérnyi meleget koldulok.
A japán birs nélkülem virágzik,
És lassan elfelejt a nefelejcs,
Nincs a kertnek egyetlen talánya,
Mit egy legyintéseddel meg ne fejts.
Látod, idén előbb jött a május,
Előbb jön majd el a szeptember is,
Ajándékot oszt színes levélből,
És hogyha fűtened kell, még ver is!
Miért jön a tavasz napsugára,
Hogyha verset nem fakaszt belőled
Így a télnek rettentő az ára,
Konyhakerti verslábak kidőlnek,
Dörög az ég, elszakad a ponyva
Megszakad tán egy dallam bennem is
Bogárzik megint a nyári konyha
S kiszáradóban van szerelmem is.
Hozzászólások:
Dátum: 2009-04-16 19:00:40 -- írta: janos Szidom mint a bokrot, azt ki elborít kicsi s nagy pázsitot- gyöpet mit tulaja nem kellőn művelt. Ugraburga mutatónak hiányzik egy foga, vigyorgó pofával így azt átugorta. Nem jósolnék festve falra drága fűtésdíjat, teszi ezt kinek most ez a dolga!? Kimókolta ezt versedből inas módra, János pópa. |
Dátum: 2009-04-16 19:14:49 -- írta: Lemli.Rozsi Természetelemzésből csillagos ötöst adok, külalak 4-es, helyesírás jeles, fogalmazás 5-ös, érthetőség 5 alá. Beszámítottam az órákon mutatott aktivitásodat is! Hol van az ellenőrződ? Nincs a padodon, nem tudom beírni a jegyeket. Üdv. Rózsi |
Dátum: 2009-04-16 20:00:36 -- írta: nyilas Szia tonibácsi! Vigasztaljon, én nem csalodtam benned... D Gratulálok! Szeretettel meg... Nyilas |
Dátum: 2009-04-16 20:01:17 -- írta: A-ny Drága Tónibácsi! szomor fogott el: Dörög az ég, elszakad a ponyva Megszakad tán egy dallam bennem is Bogárzik megint a nyári konyha:( ... egy két ˝is˝-t kivettem volna, a mondandó szerintem nem sérülne, így is nyomatékos maradna, a szóhasználat és a stílus továbbra is lenyűgőz, TB. fogadja őszinte bókom odanyújtom hajamból csín(bókom):) szeretettel: csín és báj a-ny anyu ki most reklamál |
Dátum: 2009-04-16 20:40:46 -- írta: Tarpay Mindig csak annyit adj, amire épen(!) képes vagy, Senki sem kérhet tőled annál sokkalta többet, mit tested megtenni hagy. Istennél a többlet. ... Üdvözletem a Hölgynek, s Neked, ki mesterem vagy... Barátsággal: Tamás |
Dátum: 2009-04-16 22:03:55 -- írta: Sarhelyi_Erika Nagyszerű vers. |
Dátum: 2009-04-16 22:26:33 -- írta: Edafelicia Jó, hogy újra írsz, s íly szépen teszed! Gratulálok versedhez! Eda |
Dátum: 2009-04-17 00:54:26 -- írta: kosa Csodálatos egyetértésben vagy Önmagaddal, igy kell ez:) Nagyon tetszik versed! Szeretettel Emese |
Dátum: 2009-04-17 02:01:55 -- írta: Syringa ... és szép lassan minden a helyére kerül... Ki rosszalkodik, ki megszakad, ki kiszárad... Jóleső, hangulatos. szeretettel: Sy. |
Dátum: 2009-04-17 17:44:27 -- írta: tonibacsi Meghalunk úgy is. Szép lassan kiszáradunk Istenfa ága |
Dátum: 2009-04-17 17:48:10 -- írta: tonibacsi Ellenőrzőm a fejfa lesz. Oda írd, ha a jegy fa lesz! Ezért nem bíztam soha nőbe˝ Menekülök a temetőbe. |
Dátum: 2009-04-17 17:51:20 -- írta: tonibacsi Versem mellé kis gödröt ások, Abba jönnek a csalódások Nem kell a dolgot kőbe vésni, Innen csupán egy Nyíl-lövésnyi. |
Dátum: 2009-04-17 17:58:03 -- írta: tonibacsi Jaj! Jaj! Most istelenitenem kell? Istenem Istenem! Hogy lesz istelen? Megismételem, S az iseket egy Iskátulyába préselem! |
Dátum: 2009-04-17 18:00:20 -- írta: tonibacsi Komoly? Akkor örülök! Köszönöm a bekukkantást! |
Dátum: 2009-04-17 18:04:16 -- írta: tonibacsi Én mindig írok, csak nem mutatom meg! Köszönöm a megtisztelő figyelmet! |
Dátum: 2009-04-17 18:07:23 -- írta: tonibacsi Kössz, haikumester! |
Dátum: 2009-04-17 18:16:02 -- írta: tonibacsi Többre nekem már nem futja! Száradok kifelé. Vissza kéne vágni, de nem biztos, hogy kihajtok. Symogatással még elvegetálok. Ölel: tb. |
Dátum: 2009-04-17 18:49:07 -- írta: tonibacsi Élni sincsen most terünk, A szükség lesz a mesterünk. Örülj, ha futja vízre, halra, Fenyőrigó tanít a dalra. Páfránylevélből hull a spóra, Hallgass a kedves őszapóra! Mester-séged címere A sűrű erdő hűs ere, S ha Tóni bácsi nőzik épp, Figyeld a bájos őzikét! Legyen hajlékod mély berekben, S ne bízz az ocsmány emberekben! |
Dátum: 2009-04-17 19:05:39 -- írta: Tarpay ˝ mit érnek a ma-épített falak körülöttem? ott borzad az Igazság a kövekben! ott ég a hegyekben! árad a vizekben! Óh tiszta, éles trombita, zengj! ne hallgass sohase! egy napig se! egy óráig se! egy pillanatig se! mint ahogy nem hallgat a fájás az idegben, míg megvan a betegség... nem hallgat a vonzás a kőben, hogy természetes irányában essék... nem hallgat a madár, míg fészkébe nem tér... nem hallgat a folyó, míg tengerbe nem ér... nem hallgat a szél, míg él... ˝ Babits: Csonka Magyarország Most csak ˝ennyire˝ futotta; melóban vagyok. Üdv, barátsággal: Tamás |
Dátum: 2009-04-17 23:36:03 -- írta: kosa Ó, tiszta szívemből, Mester! |
Dátum: 2009-04-18 09:38:34 -- írta: A-ny :) imádom a hsz-ét is! |
Dátum: 2009-04-23 21:30:44 -- írta: aranytk Minden írásodból sugárzik a gördülékenység, a rutin. Le a kalappal itt is:) Szóval, gratula:) |
Dátum: 2009-04-24 09:45:59 -- írta: szabadalom Eszméletlen. Miért van az, hogy a versek, amiket aquariusnak írsz, mindig ennyire élettel és szenvedéllyel telik? Ezt kérdeztem magamtól, miközben olvastam. PS. Nagyon erős képek, főleg a ˝Konyhakerti verslábak kidőlnek˝ sor beindította a fantáziámat. Viszont az a két is a végén számomra elég zavaró. De ez csak egy vélemény... S én sokszor tévedek...:) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése