Praeteritum perfectum

Kis, rostált kavicsokból
Hűs takarót terített le
A tegnapi zápor.
Látod-e, most
Nagyokat kortyolnék
Szép, régi nyarakból.

Lábujjhegyre felállok,
S felvesz az emlék.

Sűrű szitán át hullik a csend.
Verkli zenél,
Fillérek karikáznak a járdán,
S megfenekednek
A kockakövek repedésén.

Jeg - a jeges!
Boros-érces hang kiabálja.
Zabzsákjába prüszköl
A nagyfarú ló.

Gőzhenger bodorítja a füstöt,
Fuj, zakatol,
Olvasztott bitument lehelő
Nagy segge mögött
Kettős kék olajat húz.

Fájrontot fuj a Ganz-gyár,
Belezizzen
A lépcsőház tetejéről
A tört üvegablak.

Zár a szabó,
Rácslapokat
Lakatol fel a kis kirakatra,
Slomovicsnál
Megpendülnek az órák.

Kávét pörköl a fönti büfé,
Gyúlnak a fények
A filmszínház tetején,
Fél hét! Sürget a csengő.

Hosszút és rövidet fuj a síp,
Villamos indul.
Kapupénzért csörtet
Vézna zsebében
Az este.

---

AMF - Hozzászólások:

---

Dátum: 2008-08-05 19:37:30 -- írta: A-ny nem mélyedtem el az újszövetségi görög nyelvi jelenségeknél, nem tagadom utána kellett nézzek a pontos címnek, h. teljes pompájában ízlelhessem a tortát. Bár szerényen megjegyzem lehetett vona magyar címet is találni a versnek,. Igazi filmkockákat pergetett a szerző elénk, színes mozaik darabkák összefüggő látványa szinte vonzza a vászonra a tekinteteteket. A cím annak a kifejezésére szolgál, hogy. valami a múltban tartósan fennállt, de már befejeződött, nosztalgikus békebeli utazásban van részünk, aktív szereplőként szinte belélegezhető a ˝kávé pörkölt illata˝, hallható a kirakat lakatjának zörgése...˝ Aktív időutazás a szép nyarakba, visszapörgetni kívánt idő, (1. vsz.) Gazdag szóképekkel, bő szókinccsel írott mű, HTM-ben tárolandó Örömmel olvastam Tisztelettel: A-ny

Dátum: 2008-08-05 21:57:34 -- írta: tonibacsi Szia! Aranyos vagy, hogy ennyi figyelmet szentelsz a vén szenkó tonibacsira! Tudod én véletlenül latin humánba jártam és nagyon kellett ragozni. Praeteritum perfectum = befejezett mult.

Dátum: 2008-08-09 22:17:00 -- írta: vitorla Időutazás! A szó szoros értelmében! Tetszett nagyon, és hozzátenném, dolgoztam a Ganz-ban régen!:( Üdvözöllek Tóni ˝bácsi˝!:)) István

Dátum: 2008-08-12 21:44:07 -- írta: szantal Ez az auristos, ugye?

Dátum: 2008-08-14 14:53:30 -- írta: tonibacsi Annyira régen csak nem! Emlékszel, mikor az ukrán fronton érzéstelenítés nélkük vágtuk le a fiú lábát? És amikor a szakaszparancsnok agya felkenődött a plafónra? És mikor az ezredes kéz és láb nélkül ordított a lővészárokban? Istenem, azok a régi szép idők! Ölel: tonibacsi

Dátum: 2008-08-14 16:51:54 -- írta: tonibacsi Kedves Drusza! Az a(o!)ristos a görög és a szanszkrít nyelvben meglévő elbeszélő igealak. Egyszerű multtal szokták fordítani. A vers címe (latin igeragozás szerinti) visszahozhatatlan véglegesen elmúlt dolgokra utal, és a latin-humán gimnáziumi évekre. Nem szabad összefüggést keresni az elbeszélés igeideje (állapota) és a cím között. Ha arra gondolsz, tonibacsi jobb lenne ha befejezné elfogadom, de szanszkrítül nem akarok már megtanulni.

Dátum: 2008-08-23 08:43:47 -- írta: szantal Én a görögre gondoltam, még akkor is, ha melléütöttem azt a fránya o betűt... a görögben beálló (instans) múltnak hívják. Valamint arra, hogy ez az alak a görögben nem mond semmit, tehát valami olyasmit mesél el, ami nem ad töltetet, gyakorlatilag a mára nézve nincs semmi jelentősége, nincs olyan eredménye ami a mában fontos lehetne. Sőt mi több, úgy tudom erre az igealakra még valami Aoristos-egyházat is építettek, ami a fentiek értelmében elég abszurdnak tűnik számomra... De aztán olvastam, hogy a latinban is van ilyen igealak, ami egyébként számomra sokkal vonzóbb nyelv, mint az ógörög. Tímeának hívnak...:-)) Vagy Juliannának, amelyik tetszik...