Este

Látod, én már régen nem virrasztok
Előre elsiratott emléked fölött,
Hiszen az én kezemben mindég
Puhatollú madarak ülnek, [nobr]

S meleg vánkosuk
Ritkavonalú, szomorkás tenyerem.
Itt estefelé már kékül az árnyék,
S ujjaim közt szívdobogással
Csuda nagy örömök kerekednek,
Míg megcsillannak az esti imák
Konokul mély gyanakvó szemeimben.
Hallod? Hullik a csend.
Ez már újra az ősz.
Percen a néma idő haldokló ligetekben.

Lobban a fény:
Új tüzeket egyszerű vigaszokkal
Én csiholok majd
Szénaszagú
Babonátlan
Betlehemekbe.

---

Hozzászólások:

---

Dátum: 2008-08-28 18:58:35 -- írta: Tarpay Csihold, csihold! Ránk férne immár némi tiszta fény. (Látom úgy jártál a daktilusokkal, mint székely a medvével; ő már elengedné, csak az nem engedi:)) Ölel (a maci helyett): Tamás

Dátum: 2008-08-28 19:52:22 -- írta: nyilas Szia tonibácsi! Előre menekülsz az időben ez jó. Jó ha mindig van hova és merre. Jó a vers is! Gratulálok! Üdv meg...: nyilas

Dátum: 2008-08-28 20:39:06 -- írta: Fava Hallod? Hullik a csend. Ez már újra az ősz. Percen a néma idő haldokló ligetekben. Ez a része kimondottan tetszik nekem... érzem rajta az ősz illatát. Üdv: Fava

Dátum: 2008-08-29 10:02:27 -- írta: tonibacsi Látod drága nyilas, milyen relatív a világ! Sokat játszottam azzal, hogy a negativokat addig billegtettem a fényben mig meg csillant (az ezüstbromid kiválása miatt) a pozitív kép. Ezt a verset 1968 -ban írtam. Onnan még volt előre, most már nincs. Nem jön elő a pozitív kép, akárhogyan tartjuk a fénybe... Üdv meg...: tonibacsi

Dátum: 2008-08-29 10:38:04 -- írta: tonibacsi Drága Tamás! Száz verssel ezelőtt írtad az első ˝verstanos˝ hozzászólást. Akkor elpirultam és megvettem az összes létező szakirodalmat, vagy kinyomtattam. Fehér javítófestékkel ide pingáltam a számítógépre: dactylus: - u u. iambus: u -. A fenti verset 1968 körül írtam, szabadabb volt a lelkem. A choriambus-ról úgy tudtam, egy fűszernövény. 1965-ben volt egy kiállításom az Eötvös klubban. Fantasztikusan jó, friss, élettel teli képekkel. Aztán szereztem két művészdiplomát (eltelt tíz év) és minden zuhant lefelé. A hátam mögött éreztem a mestertanárok pálcájának suhogását (és érzem máig). Hallom a kereskedők és ˝vájtszemű˝ kritikusok fanyalgó véleményét. Úgy kuporodtam ide az AMF árnyékába, mint apám pofonjai elől a dívány és a varrógép közé (hatvan évvel ezelőtt). Sajnos fogyóban vannak a daktilusok, a medve is már messze cammog. Marad az elkoszlott szalagos irományfedél: R É G I V E R S E K. Öleléssel: tonibacsi

Dátum: 2008-08-29 10:52:56 -- írta: tonibacsi . F A V A FAVAn az asztalon Itt van a karácsony, FAVAgon, fa mozdony, Fakalács farácson. FAVAdász, fapuska, Bóbiskol apuska. FAVAkvarjú károg A fa tetejébe˝ FAVAkpadló esik A költő fejére. (Hálából, hogy eljöttél elolvasni a versemet)

Dátum: 2008-08-29 13:32:13 -- írta: Fava Szívből köszönöm a Favás kis versikét-ilyet még nem kaptam... de igazán. Üdv. fava

Dátum: 2008-08-30 08:36:45 -- írta: Aysa ˝Míg megcsillannak az esti imák Konokul mély gyanakvó szemeimben.˝ Nagyon tetszett a versed! Aysa

Dátum: 2008-08-30 20:31:44 -- írta: tonibacsi Kössz! Sajnálom, hogy pont ez a sor, mert a szemem az tényleg nem a régi. Amikor a fenti verset írtam kilenc vonalat húztam egymás mellé egy milliméterben. Ma meg sem találom a vonalzót szemüveg nélkül. Örülök, hogy olvastad! Öleléssel: tb.

Dátum: 2008-09-01 16:15:35 -- írta: Debatter ˝Hiszen az én kezemben mindég Puhatollú madarak ülnek, S meleg vánkosuk Ritkavonalú, szomorkás tenyerem.˝ Tonibácsi, akár rólam is írhattad volna, vagy inkább én is írhattam volna, ha tudnék ilyen gyönyörűn írni. Mikor olvasom a verseidet mindig rádöbbenek, hogy én nem tudok. Csak ámulva szipkázom a szavaid, gyönyörű hasonlataid. Fejet hajt a madár is azon a tenyéren, ahol a ritmus ily szépen vibrál elő. Egyszerű vigaszokkal, szénaszagú babonátlan Betlehembe vágyom...

Dátum: 2008-09-01 17:12:26 -- írta: mafla Mindegyik gondolatkapcsolatod idézhetnénk különlegesként, szépként, üzenetként, remekbeírtként! Nagyon tetszik a versed! Mariann

Dátum: 2008-09-01 20:28:07 -- írta: tonibacsi Drága Deb! Azóta, hogy megírtam ezt a verset, kilopták a szénát a jászlakból, az egyszerű vigaszok már kevésnek bizonyulnak, és a babonák úgy világítanak fölöttünk mint egy hatalmas csillár. Köszönöm kedves szavaidat! Öleléssel: tonibacsi

Dátum: 2008-09-01 20:41:56 -- írta: tonibacsi Kedves alfa M! (Léda is így született) Örülök, hogy tetszik! És látod olyan a vers, mint a szeizmográf (vagy inkább az olvasó olyan) Mert amikor ezt a verset írtam élt bennem a tűz, az elszántság, a szerelem. Ma már meg kell nézzem a Google-n mit is jelentenek ezek a szavak. Ezért írok sokszor 0 hozzászólású verseket. De lehet, hogy egyszer még az én mellkasom is felpiroslik, mint az ET. nek. Ölel: tonibacsi

Dátum: 2008-09-01 22:17:30 -- írta: Mirian Van-e még hely Ha ennyien szeretnek elfér még a lelkem egy ilyen ölelésben hol ennyi béke van?

Dátum: 2008-09-01 23:52:21 -- írta: tonibacsi Látod? Az ősz csöregés avarát Megpuhította a hűvös eső. Kocsmákba bújik a lump, a zsivány, S a tér kifakuló gyöngykavicsán Boronázgat a télszagú szél. Lelkem is így járt: Rég kifakult, Csak sűrű sörényed Lobban a ritkás ligetek hasadékán, S körbekerít szerelmes meséket. Illatuk érzem, Falfele fordul az arcom, Hiszen ennek a körnek Legkülső peremére Se férek.

Dátum: 2008-09-01 23:54:30 -- írta: tonibacsi Látod? Az ősz csöregés avarát Megpuhította a hűvös eső. Kocsmákba bújik a lump, a zsivány, S a tér kifakuló gyöngykavicsán Boronázgat a télszagú szél. Lelkem is így járt: Rég kifakult, Csak sűrű sörényed Lobban a ritkás ligetek hasadékán, S körbekerít szerelmes meséket. Illatuk érzem, Falfele fordul az arcom, Hiszen ennek a körnek Legkülső peremére Se férek.

Dátum: 2008-09-02 16:00:12 -- írta: A-ny ˝Lobban a fény: Új tüzeket egyszerű vigaszokkal Én csiholok majd Szénaszagú Babonátlan Betlehemekbe˝......... hihetetlen szépen írja TB., annyi tisztaság, fehér szín van ebben a versszakban, olyan tiszta, mint egy gyolcsterítő, s akár a háborús övezetekben is fel lehetne olvasni hangósbemondón keresztül e pár sort...... csak ámulok és bámulok Jeruzsálemből, Betlehemből hazatérve...... fanatikusan mondom: csihold, csihold TB.!! szeretettel: A-ny

Dátum: 2008-09-02 21:30:57 -- írta: tonibacsi Arany A-ny! Rég nem csiholok már szép és melegítő tüzeket. A régi betlehemes bárányokat is megette a moly. Ezt a verset még ifjan írtam és csiholóképesen. Ölel: tonibacsi

Dátum: 2008-09-02 21:46:51 -- írta: A-ny bocsánat TB., de most egy potencianövelő szer reklámja ugrott be, a dobozon egy bika van... és a szöveg vmi olyasmi, h. a lenyugvó napnak is van ereje, hát TB. erre gondoljon, mert én a bikát látom, szeretettel: vörösposztós:)

Dátum: 2008-09-03 17:07:43 -- írta: mafla Kedves tonibacsi! Csiba!:-) Nem eszik olyan forrón a kását! Nem kell ahhoz földönkívülinek lenni, hogy vén fejjel is elveszejtse az emberfia (hát még a lánya) a fejét, s csak a szívében találjon magára! Tudod Te ezt nagyon jól, csak tetszik, ha mástól is hallhatod.:-) S nem kell szerelmes/szenvedélyes/erotikus verset írnod ahhoz, hogy a nők (hát még a férfiak) megemeljék előtted kalapjukat. Nem tudsz félrevezetni, látom, hogy mennyi fórumos ismerősnek tetszenek verseid. Persze előfordul, hogy senki nem véleményezi versed. Annál jobban értékeled, ha a többit dicsérik!:-) Hogy tetszenek közhelyes nagyigazságaim?:-) Majd egy szivar mellett megbeszéljük.:-) Egy somolyos mosollyal küld üdvöt neked alfa M:-)